Nincs új körülmény, az eredeti orosz–magyar államközi hitelmegállapodás továbbra is él – szögezte le Aszódi Attila a Magyar Idők érdeklődésére a moszkvai atomexpón a paksi atomerőmű kapacitásfenntartó bővítésének finanszírozásával kapcsolatban. A sajtóban megjelent latolgatásokat cáfolva a projektért felelős kormánybiztos lapunknak elmondta: a felvett hitel előtörlesztésére bármikor lehetősége van a magyar kormánynak, így refinanszírozásban gondolkodhat, ha a pénzpiaci helyzet úgy hozza.
Az elmúlt napokban egy parlamenti jegyzőkönyvi szöveg alapján egyes sajtótermékekben arra következtettek, hogy a magyar kormány kihátrálna az orosz hitelszerződésből és új finanszírozót keresne a Paks II projekthez. Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter Szél Bernadett LMP-társelnök írásbeli kérdésére azt válaszolta, hogy Magyarország az orosz hitelt akár a közeljövőben képes lehet piaci hitellel kiváltani.
– Az államközi finanszírozási szerződésben szerepel, hogy a magyar fél rendelkezésére áll az előtörlesztési lehetőség, amellyel bármikor élhet. Ez az opció nem új dolog, 2014 eleje óta a kormányközi megállapodás részét képezi. Ez egy nyilvános, bárki számára hozzáférhető dokumentum. Tehát adott az a lehetőség, hogy ha a későbbiekben refinanszírozni kellene az orosz hitelt, akkor azt a magyar kormány megteheti – részletezte a kormánybiztos. Aszódi Attila hozzátette: mivel Magyarország megítélése a nemzetközi pénzpiacokon egyre kedvezőbb, előállhat egy olyan helyzet, hogy a refinanszírozásra alkalmas piaci hitelt kaphat.
A Paks II projekt jelenlegi helyzetével kapcsolatban a kormánybiztos elmondta, hogy amíg az Európai Bizottság vizsgálódik az állami támogatások ügyében, limitált tevékenységet folytathat mindkét fél. Míg a magyar szakemberek elsősorban a környezetvédelmi és a telephely-engedélyezéssel foglalkoznak, addig az orosz oldal a létesítmény koncepciójának tervezésével.

Az MVM közleményében kiállt az atomerőmű bővítése mellett
Aszódi Attila nem kívánt reagálni arra a sajtóértesülésre, amely szerint Csiba Péter, az MVM Zrt. elnök-vezérigazgatója nem tartja megtérülő projektnek Paks II-t. Ugyanakkor az atomexpón tartott előadásában beszélt a megtérülési számításokról és hivatkozott a németországi gazdasági minisztérium 2025–2040-re vonatkozó előrejelzésére. Eszerint 65, de akár 85 euró is lehet megawattóránként az áram ára ebben az időszakban. – Ilyen árak mellett pedig a Paks II projekt egyértelműen megtérülő beruházás – mondta a kormánybiztos, hozzátéve: már 60 euró körül, az első évtől kezdve minden költséget ki tudnak termelni a blokkok.
– Azért gondoljuk, hogy a német előrejelzés helyes, mert számol azzal is, hogy a következő tíz évben nagy mennyiségű fosszilis kapacitás kerül ki a rendszerből. Így az egész Európai Unió területén leállnak ma fontos szerepet játszó, olcsón termelő szénerőművek. Ennek az lesz az oka, hogy elöregszenek vagy nem felelnek meg bizonyos környezetvédelmi előírásoknak. De a párizsi klímaegyezményben foglaltakat csak akkor lehet tartani, ha ezek a kapacitások kiszorulnak a piacról.
A Népszabadságban tegnap megjelent cikkre válaszul az MVM közleményt adott ki. Álláspontjuk szerint Csiba Péter elnök-vezérigazgató a társaságcsoport új stratégiájának bemutatásakor a vállalat piaci várakozásait és az arra adandó válaszokat foglalta össze, hangsúlyozottan a 2016–2020 közötti időszakra. Paks II belépése a jelenlegi tervek szerint ezen időszak után következik be. A 2020 utáni árkörnyezetre vonatkozóan az MVM egyik vezetője sem fogalmazott meg prognózist. Kiemelték azt is, hogy az MVM Csoport a jövőben fenntarthatóan, alacsony karbonintenzitású villamosenergia-termelési alapokon működne, ennek pedig fontos része a nukleáris alapú termelés is.