A jövőben is az erős és fenntartható, négy százalék körüli növekedésen, a pénzügyi stabilitáson, a teljes foglalkoztatáson, a közterhek mérséklésén és a bérek növelésén alapul a magyar gazdaságpolitika. Az új kormány kiemelt feladata a családok erősítése és a versenyképesség javítása – jelentette ki a nemzetgazdasági miniszter tegnap a Magyar Bankszövetség éves testületi ülésén.
Varga Mihály kiemelte: továbbra is szeretnék elérni, hogy 2022-ig az államadósság a GDP-hez (bruttó hazai termékhez) mért aránya a maastrichti előírásoknak megfelelően hatvan százalékra vagy még inkább az alá csökkenjen. Megerősítette, hogy Orbán Viktor kormányfő felkérte a munka folytatására, egyben a gazdasági kabinet vezetésére.
Varga Mihály a Magyar Bankszövetség testületi ülésén ismertette a fő irányokat
Fotós: MTI
Magyarország az akkori kormányok hibás gazdaságpolitikája miatt a 2000-es évek közepére elveszítette a régióban korábban betöltött vezető szerepét, és a magas ütemű növekedés helyett leszakadt a versenytársaitól. A 2010-től elvégzett munka azonban lehetőséget teremt arra, hogy Magyarország a következő időszakban újra a térség húzóereje legyen, s a gazdaságpolitika megfelelő irányát a közelmúltban lezajlott parlamenti választások is megerősítették – jelentette ki a tárcavezető.
A foglalkoztatási eredményekről szólva Varga Mihály kiemelte: a 2010. évi 3,7 millióról közel 4,5 millióra nőtt a foglalkoztatottak száma Magyarországon, ezzel együtt 12 százalékról 3,8 százalékra csökkent a munkanélküliek aránya.
A még meglévő munkaerőpiaci tartalékok, így a közfoglalkoztatottak, a külföldön dolgozók – akik közül egyre többen térnek haza az emelkedő béreknek köszönhetően –, a nők és az idősek egy részének bevonásával elérhető a kormány 2010-ben kitűzött, egymillió új munkahely létrehozására tett ígérete. Varga Mihály rámutatott: a szakképzés átalakítása eredményes és szükséges a gazdaság számára, ezzel együtt erősíteni kell a vállalatok szakképzésben betöltött szerepét, lehetőséget adva egyebek mellett az oktatási intézmények és a szakképzettek kiválasztására.
Patai Mihály, a Magyar Bankszövetség elnöke a testületi ülésen beszámolt arról, hogy a bankszövetség még a kormánynál is optimistább: 4,5 százalékos GDP-bővülést vár idén. Kifejtette, 2017-ben a magyar bankrendszer kiemelkedő, hatszázmilliárd forintot meghaladó adózás utáni nyereséget ért el, hosszabb távon azonban – már 2018-ban is – szektorszinten egymilliárd euró (300 milliárd forint) körül lehet a reálisan elérhető nyereség.
A gazdaságban – az elnök véleménye szerint – 2018-ban nem lesz inflációs nyomás, a szövetség a következő időszakban is 310-315 forint/euró árfolyamot vár.
A magyar bankszektor valamennyi szereplője felsorakozik amellett a közös cél mellett, hogy a pénzügypolitikában erősödjön a folytonosság és a kiszámíthatóság – határoztak a pénzintézeti tagok. Versenyképességünk javítása szempontjából azonban fontosnak tartják, hogy a jogalkotó már a kezdeti stádiumban bevonja a pénzügyi szektor képviselőit a jogszabály-előkészítési folyamatokba.
Emellett nélkülözhetetlennek tartják az egykoron átmeneti válságmenedzselésként bevezetett extra terhek, így a banki és pénzintézeti különadók kivezetését, a tranzakciós illetékek csökkentését, majd megszüntetését, és ezen belül az ingyenes banki szolgáltatások (például a havi 150 ezer forintos készpénzfelvétel) utáni minden formájú adó vagy illeték eltörlését.
Az ülésen megválasztották a Magyar Bankszövetség elnökségének új tagjává Bernáth Tamást, a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) elnök-vezérigazgatóját.
