Magyarország 2008 óta a bruttó hazai termékének (GDP) egyre nagyobb arányát fordította kutatás-fejlesztési és innovációs (K+F+I) tevékenységekre, ugyanakkor európai összehasonlításban a hazai K+F+I folyamatok eredményessége a költések ellenére is stagnál az Állami Számvevőszék legutóbbi elemzése alapján. Hazánk legnagyobb mértékben a kis- és közepes vállalkozások innovációs teljesítményét mérő dimenzió esetében marad el az uniós átlagtól.
Az elemzés elsősorban az Európai Bizottság által kialakított indikátorrendszer, az úgynevezett európai innovációs eredménytábla segítségével mutatja be a magyar K+F+I tevékenység eredményességének alakulását. Ez alapján a számvevőszék megállapította, hogy az innovációs összteljesítmény rangsorának élén álló országok szinte minden dimenzióban jól teljesítenek. Ez azt támasztja alá, hogy az innováció kifejezetten összetett jelenség, és sok tényező kedvező alakulása együttesen járul hozzá a kimagasló innovációs eredményességhez. Ezzel is magyarázható, hogy az uniós tagországok rangsorában nagyon gyors és látványos változások 2008 és 2015 között nem mentek végbe. Néhány ország azonban képes volt innovációs teljesítményét évről évre javítani, és így a vizsgált időszak egészében jelentős fejlődést ért el.
Magyarország K+F+I eredménye 2008-ban alacsonyabb volt, mint az EU-átlag, és nem változott a helyzete egészen 2015-ig, amikorra az uniós átlag 68 százalékát érte el.
