– Kapák, kaszák kiegyenesednek, innentől még intenzívebbé válik a sztrájk szervezése – hangsúlyozta Székely Tamás, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (Maszsz) alelnöke azt követően, hogy Áder János köztársasági elnök aláírta a munkaidőre vonatkozó módosítást, ismertebb nevén túlóra- vagy rabszolgatörvényt.
A Maszsz már többször, a törvény aláírását és kihirdetését megelőzően jelezte, hogy akár általános sztrájkot is szervezne. Ugyanakkor a rendszerváltás óta szinte nem volt rá példa, hogy egy szakszervezeti konföderáció ilyen nyíltan beálljon valamelyik párt vagy jelen esetben a komplett ellenzék mögé.
Már a törvény elfogadása előtt látszott, hogy a tárgyalások végeredményétől függetlenül a Maszsz – vélhetően politikai célokból – a szerveződő demonstráció témái közé a tanszabadságot is felsorakoztatta, ráadásul akkoriban a CEU távozása volt napirenden.
Már ekkor, december elején voltak tehát arra utaló jelek, hogy a Kordás László – Gyurcsány Ferenc kormányának egykori államtitkára – vezette Maszsz inkább politikai célokat szolgál, ráadásul a további megmozdulásokkal kapcsolatban már nem is számoltak a többi, független konföderációval. Szintén érdekes, hogy a szövetség tisztségviselői a Facebookon, illetve a médiában is szándékosan félremagyarázták a túlóratörvényt, ráadásul több vidéki megmozduláson is feltűnnek a Demokratikus Koalíció aktivistái.
A függetlenek helyben segítenének
A politikusoktól, pártoktól függetlenül működő konföderációk, a Liga Szakszervezetek és a Munkástanácsok Országos Szövetsége helyi szinten erősítené a munkavállalók érdekérvényesítését, és a munkaidőre vonatkozó új szabályokat – azok gyakorlati alkalmazásának tapasztalatait követően – ismét áttekintené.
Megkeresésünkre a konföderációk jelezték, nem vettek részt egyik agresszív, ellenzéki demonstráción sem, mivel az Mt. kérdése érdekvédelmi és nem pártpolitikai kérdés. A törvényalkotással kapcsolatos eljárásrendet, az előzetes egyeztetés hiányát ugyanakkor az összes szakszervezet élesen bírálja.
– A szakszervezetek úgy érezték, hogy a szokott reakcióknál erősebb akciókat kell szervezniük a munkavállalók, a tagjaik érdekében, még ebben is egységes volt a szakszervezeti oldal, ennek mikéntje körül kezdtek felszínre jönni a különbségek – emlékeztetett Palkovics Imre.
A Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke kérdésünkre felidézte: a Ligával együtt némileg meglepődve érzékelték, hogy a Maszsz teljesen magához ragadta a közös, december 8-i szakszervezeti fellépés szervezését, meghatározva a demonstráció szónokait és céljait is. Később az is kiderült, hogy a tüntetés résztvevői között a teljes levitézlett politikai garnitúra is jelen lesz, megadva a tüntetés igazi karakterét.
– A Magyar Szakszervezeti Szövetséget terheli a felelősség azért, hogy hagyták összemosni a munkavállalók számára fontos kérdést az ellenzék számára fontos kérdésekkel, amelyek viszont kevés munkavállalót érintenek.
A tüntetéseken ugyanis nem tolonganak az érintett dolgozók, a résztvevők ellenben már leginkább kormányt buktatnának. Ennek a célnak a támogatását pedig átgondolják azok, akik a munkaügyi vitában érintettek, mielőtt kiegyenesített kaszát és kiegyenesített kapát vennének magukhoz – fogalmazott Palkovics Imre. Kiemelte: a szakszervezeteknek a törvény esetleges áttekintéséig lehetőségük van a meglévő jogi keretek között védelmet szervezni kollektívan és egyénileg is.
A jogszerű foglalkoztatást segítő szolgáltatásnyújtásra uniós pénz is rendelkezésre áll. Ennek célja a munkavállalók és munkáltatók, illetve ezek képviseletei számára szakszerű, naprakész, ingyenes jogi segítségnyújtás. Az érdekképviseletek által működtetett Jogpont-irodákban már több mint százezer munkavállalónak segítettek.
A tanácsadás témája munkajogi, foglalkoztatási jogi, társadalombiztosítási és a munkavállaláshoz kapcsolódó adójogi és vállalkozási kérdésekre is kiterjed. Létrejött a Munkaügyi Tanácsadói és Vitarendezési Szolgálat is, amely országos egyeztetési, békéltetési, közvetítői, tanácsadási és döntőbírói szolgáltatási hálózatként segíti a kollektív szintű munkaügyi érdekvita megelőzését, adott esetben rendezését. Az ingyenes jogi segítségnyújtást tehát mindenki igénybe veheti, ráadásul a hálózat a következő időszakban tovább bővül.
Érdemes emellett áttekinteni a törvényt, illetve a munkaadók véleményét, mert – részben az „ellenzékbarát” szakszervezetek miatt – sok munkavállalót megrémítenek a valótlanságon alapuló, vélhetően szándékos félreértelmezések.
A munkaidőkeret és az ilyen munkarendben dolgozók kifizetése csak azokon a helyeken lehetséges négy hónap után, ahol működik szakszervezet, mivel az 1–3 éves időkeret elrendelése csak kollektív szerződésben rögzített feltételekkel valósulhat meg.
Nincs összelégedetlenség
A munkaadói képviseletek megkeresésünkre nem tartják indokoltnak az országos méretű sztrájkot. Az ilyen megmozdulások ráadásul gazdasági hátrányokkal járnak, amelyet mindenki megérezne. Nem tapasztalható sem az állami cégeknél, sem a versenyszféra szereplőinél olyan mértékű, általános elégedetlenség, amely sikeressé tenne egy országos sztrájkot – derül ki a Magyar Időknek adott helyi érdekképviseleti válaszokból.
A Maszsz a közszféra szakszervezeteit lefedő konföderációkkal a minap már megalakította sztrájkelőkészítő bizottságát. Földiák András, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának elnöke kérdésünkre elmondta: az országos sztrájk mellett helyi megmozdulásokat is terveznek a konföderációk. Nem csak a munka törvénykönyve miatt, de egyebek mellett a kafetéria visszaállításáért és a közszférát érintő változások miatt is együttműködnek.
Úgy tűnik tehát, az ellenzékkel demonstráló szakszervezeti konföderációk eltökéltek, akár a túlóratörvény mellett más témák közbeiktatásával is, amellett, hogy sztrájkra biztassák azokat, akik valójában nem ebben látják a megoldást.
Több lehetőség az érdekérvényesítésre
A túlóratörvény januári életbelépését követően a munkavállalók kiszolgáltatottságuk csökkentését, tiltakozásukat helyben vagy országos szinten is ki tudják fejezni. Szabó Imre, a Munkástanácsok jogi szakértője két utat lát az érdekérvényesítésben. Az egyik munkajogi lehetőség a kollektív érdekvita és a helyi sztrájkok megszervezése. Ahol a szakszervezetek erősek, és a munkaadónak sem célja a dolgozók túlhajszolása, ott továbbra is megmarad a kollektív szerződés, amelyben a munkavégzés feltételei részletesen le vannak fektetve. Célszerű ezért kollektív munkaügyi érdekvitát kezdeményezni és kollektív szerződésben a 250, illetve a 300 óra feletti rendkívüli munkavégzés feltételeit szabályozni, beleértve az elrendelésre és a díjazásra vonatkozó pontokat is. A kollektív szerződés lehetőséget ad az önként vállalt túlmunka kiiktatására is. Megállapodás születhet a túlórák számának növekedésével párhuzamosan a pótlék sávos emeléséről, például ha valaki 400 órás munkavégzést is vállalna, azt csak kétszer-háromszor vagy akár többször annyi pénzért tehesse meg. Ez a munkáltató szándékát is világossá teszi. A kollektív szerződésben azt is lehet szabályozni, hogy a felmondás lehetősége ne kizárólag év végével történjen, hanem akár havonta is fel lehessen mondani az önként vállalt túlmunkáról szóló megállapodást. Szabó Imre emellett azt javasolja, közzé kellene tenni azoknak a foglalkoztatóknak a listáját, amelyek nem hajlandók elősegíteni az érdekviták rendezését. Ez a lehetőség érdekeltséget hoz a szakszervezeti jelenlétre. A munkaidőkeret 36 hónapra emelése kizárólag kollektív szerződésben rögzíthető. A másik lehetőség az országos sztrájk. Ezt a törvénymódosítás ellen lehet megszervezni, tehát nem a munkáltatóval szembeni érdekérvényesítés a célja. Ehhez elengedhetetlen az országos sztrájkbizottság felállítása és annak mindenre kiterjedő összehangolása. Közvetlenül a kormánnyal lehet ugyan egyeztetni a sztrájk által érintett kérdésekről, de a követelések átpolitizálódhatnak. Az ingyenes jogsegélyhálózat is igénybe vehető, akiknek a munkahelyén nincs jelen szakszervezet, mivel az ő kiszolgáltatottságuk nő a törvénymódosítással. A munkaügyi ellenőrzésekből ugyanakkor kiderül, hogy a rendkívüli munkavégzés nyilvántartásában ma is igen gyakori a visszaélés.