Érdekes folyamatot rajzolnak fel az idei időszakos dohánykereskedelmi adatok. Mint azt lapunk dohánypiaci forrásból megtudta, idén tizenegy hónap alatt 6,9 milliárd szál cigarettát értékesítettek a trafikokban, miközben 4900 tonna vágott dohányt vásároltak a fogyasztók.
A változás a tavalyi azonos időszak adataihoz képest látványos. A vágott dohányból 5500 tonna fogyott tavaly tizenegy hónap alatt, vagyis ennél a terméknél idén komolynak nevezhető, 600 tonnás, több mint tízszázalékos visszaesés mutatkozik. 2016 januárja és novembere között 6,7 milliárd szál cigarettát vásároltak a dohányosok: itt nem annyira szembetűnő a különbség, a kétszázmillió szálas emelkedés nem mondható igazán nagy elmozdulásnak.
A vágott dohány iránti kereslet látványos megcsappanása több okra is visszavezethető, ezek vizsgálata előtt azonban érdemes feleleveníteni a magyar dohánypiac elmúlt néhány évének legfontosabb történéseit. A trafikrendszer 2013 nyara óta működik idehaza, azóta csak nemzeti dohányboltban vásárolhatnak dohányterméket az érdeklődők.
Az az esztendő abból a szempontból is fontos dátum volt, hogy a cigaretta kiskereskedelmi eladási ára akkor jelentős mértékben megemelkedett, ami alakított a fogyasztási szokásokon. A magasabb árak miatt mind többen tértek át az olcsóbb vágott dohányra: a cigarettát ezután maguk tekerték papírba vagy töltötték bele előre gyártott és megvásárolható cigarettahüvelybe.
Az adatok szerint kész cigarettából az azt követő három esztendő mindegyikében nagyjából ugyanannyi fogyott: a korábbi idők nemegyszer jóval magasabb számai után 2014 és 2016 között évente 7,2-7,3 milliárd szál cigaretta kelt el idehaza.
A vágott dohánynál viszont nagy ugrást regisztráltak, a 2014-es 5600 tonnát ugyanis 2015-ben majdnem hatezer tonna követte. A vágott dohány térnyerése a cigarettával szemben akkor nyilvánvaló volt. Az állítást a 2016-os érték ugyan nem cáfolta meg, de a kép jóval árnyaltabbá vált.
A múlt esztendőben ugyanis – egész évben – 6004 tonna vágott dohányt vettek meg a trafikokban a fogyasztók, ami mindössze 14 tonnával múlta felül az egy évvel korábbi értéket. S ezt követte az idei esztendő, amely – tizenegy hónap alatt – számottevő, több mint hatszáz tonnás visszaesést hozott a vágott dohánynál.
A folyamat hátterében viszonylag egyszerű ok húzódhat meg: nagyobb arányban drágult a vágott dohány, mint a cigaretta. Dohányipari berkekből úgy tudjuk, hogy miközben a gyártók a cigaretták árát 3-4 alkalommal emelték, mégpedig alkalmanként 20-40 forinttal, addig a vágott dohányoknál 6-8 alkalommal növelték a fizetendő összeget, alkalmanként akár 100 forinttal. Emellett meg kell említeni a dohánypiaci szabályok változásait is.
Az első lényeges tényező, hogy az utóbbi időben módosultak a kiszerelések. A cigarettásdobozok a korábbi 19 helyett immár 20 szálat tartalmaznak, ami a bevezetéskor automatikus áremelkedést hozott magával. A vágott dohány csomagolási szabályai 2017 májusában változtak meg.
Az előírások azóta tiltják a nagy kiszerelés piacra dobását, a vágott dohány 30 és 50 gramm közötti tasakokban kínálható. A módosítás miatt megtöbbszöröződhettek a gyártók csomagolási költségei, ami bizonyosan szerepet játszott az árak változásában. S nem hanyagolható el az adó sem, a vágott dohány jövedéki adója idén kétszer is emelkedett.
A kormány az utóbbi években több intézkedést is hozott a dohányzás visszaszorításáért, az adóhatóság pedig nagy erőket mozgósít a feketézés letörésére. A legális kereskedelem adatai azt mutatják, hogy az elfogyasztott dohánytermékek mennyisége – az egyes típusok között tapasztalható átrendeződések mellett is – leginkább stagnál.