A piaci várakozásoknak nagyjából megfelelően 0,9 százalékra emelkedett az infláció decemberben a novemberi fél százalékról – közölte tegnap a Központi Statisztikai Hivatal. A vizsgált időszakban a legnagyobb mértékben a szeszes italok, dohányáruk drágultak, miközben az üzemanyagok ára jelentősen csökkent. Összességében 2015-ben a fogyasztói árak átlagosan 0,1 százalékkal mérséklődtek az előző évhez képest.
Egy hónap alatt 0,3 százalékkal csökkentek a fogyasztói árak, ezért az éves emelkedést az elemzők bázishatásokkal magyarázzák. – 2014 végén jelentősen esett az üzemanyagok ára, 2015 decemberében szintén mérséklődött, csak kisebb mértékben – mondta Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője. Az inflációs folyamatok a korábbi hónapokhoz hasonló tendenciát mutattak – áll Barczel Vivien és Ürmössy Gergely Erste-elemzők kommentárjában, akik a piaci véleményeknek megfelelően további gyorsulásra számítanak.
Hornung Ágnes, a Nemzetgazdasági Minisztérium pénzügyekért felelős államtitkára szerint az, hogy lényegében nem volt tavaly infláció, és számottevő elmozdulás a közeljövőben sem várható, nagyban kedvez nemcsak a megtakarításokkal rendelkező háztartásoknak, valamint a nyugdíjasoknak, hanem a stabil környezetet igénylő vállalkozásoknak is.
Többek között ettől is várja a kormány, hogy a 2016-os növekedési számokban a tavalyinál is nagyobb arányban jelenhet meg a belső fogyasztás. Elmondta: a kormány szerint továbbra is alacsony, nagyjából másfél százalékos lehet 2016-ban az árdinamika, ami támogatja a stabilitást. Ahogy azt a Magyar Idők kérdésére kifejtette, a Nemzetgazdasági Minisztérium a kormány lakástámogatási programjában az idei évre nem lát inflációs kockázatot.
A tárca méréskelt inflációs várakozásait a piaci elemzők is alátámasztják, ugyanakkor több tényező is hatással lesz a mutató alakulására. – A következő hónapokban döntően bázishatások miatt folytatódhat az infláció enyhe gyorsulása. Ez azonban mérsékelt marad, januárban kissé egy százalék fölé emelkedhet az infláció az üzemanyagárak egy évvel ezelőtti beszakadásának bázishatása miatt, ugyanakkor a sertéshús áfájának csökkentése kismértékben mérsékli az élelmiszerárak növekedési ütemét – mondta Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője.
– Véleményünk szerint januárban folytatódhat az inflációs ráta gyorsulása, és az idei év egészében átlagosan 1,3 százalék lehet, míg 2017-ben már elérheti a 2,7 százalékot – áll az Erste helyzetértékelésében. Az elemzői várakozások a Magyar Nemzeti Bank előrejelzésének is megfelelnek, ezek alapján 2017-ben közelítheti meg az inflációs mutató a háromszázalékos középtávú célt, mivel a két százalék feletti érték már belefér a jegybank egyszázalékos tűréshatárába.
Suppan Gergely szerint az idei infláció szempontjából az olajárak újabb markáns zuhanása jelent kockázatot, ami lefelé nyomhatja az indexet.
– Amennyiben az olajárak tovább csökkennek, vagy tartósan a jelenlegi szinten maradnak, az idei infláció akár 0,4 százalékponttal lehet alacsonyabb – mondta. Ebben az esetben elképzelhető, hogy a jegybanknak az eddigieken felüli lazító lépéseket kell tennie, noha az MNB határozottan kiáll a jelenlegi alapkamat tartása mellett, és ebben a piac sem kételkedik. Arra az esetre, ha a külső körülmények mégis indokolttá teszik, az Erste új kamatcsökkentési ciklust vázol, amely során akár 30-40 bázisponttal mérséklődhet az alapkamat, vagyis lemehet akár egy százalék alá.
– Ha ez a forgatókönyv következne be, akkor akár már márciusban elkezdődhet egy új, lassú ütemű kamatcsökkentési ciklus – áll a kommentárban.
Londoni pénzügyi elemzők tegnap azt jelezték, hogy az olajárak meredek zuhanása miatt a korábban vártnál is alacsonyabb idei magyarországi inflációval számolnak, és nem zárják ki, hogy ez újabb kamatcsökkentésekre késztetheti a Magyar Nemzeti Bankot – ismertette a Magyar Távirati Iroda tudósítása.