Szigorúbb szabályok vonatkozhatnak a jövőben az Európai Unióban megtermelt és forgalomba hozott bioélelmiszerekre. Az Európai Parlament a napokban tartott strasbourgi plenáris ülésén hagyta jóvá a bioélelmiszerek és címkézésük új rendszeréről szóló megállapodást. A testület a jobb minőségű bioélelmiszerek, valamint a hatékonyabb környezet- és állatvédelem érdekében módosítja az ökológiai termékekről szóló szabályozását.
Ma már nem csak egy szűk réteget szolgál ki a bioélelmiszerek piaca, egyre több fogyasztó választ ökológiai gazdálkodásból származó termékeket. Az uniós bioélelmiszerek piaca folyamatosan bővül, jelenleg évi 30,7 milliárd euró forgalmat bonyolít le. Bár az elmúlt években Európában nőtt az ökológiai termőföldek aránya, még így is mindössze hét százalékát teszik ki az összes mezőgazdasági területnek.
Magyarországon még ennél is kevesebb, a termőföldek mindössze három és fél százalékának van ökológiai minősítése. A vásárlói érdeklődés azonban folyamatosan bővül, a fogyasztási igényt ezért az Európai Unió kénytelen importtal kielégíteni.
Az Európai Parlament honlapján szereplő információk szerint a fogyasztók érdekében szigorítják az ökológiai termékekre vonatkozó szabályokat, ugyanakkor a minősítési eljárás egyszerűsítésével a gazdák helyzetét is megkönnyítik. Az Európai Unió ökológiai logóját csak az uniós szabályoknak megfelelő élelmiszereken tüntethetik fel, például biogazdaságból származó friss árun, illetve előre csomagolt termékek esetében kizárólag azokon, amelyek összetevőinek legalább 95 százaléka ökológiai minősítésű. A szigorú előírás az áruházak saját márkás termékeire éppúgy vonatkozik majd, mint a nagyobb gyártók áruira.
Sokat változik az ellenőrzés az egész élelmiszerláncban
Fotós: Havran Zoltán
Az Európai Parlament tájékoztatása szerint a mostani módosításra az iparágban végbement változások miatt van szükség. Az egyik legfontosabb pont a szigorúbb ellenőrzésre vonatkozik. Eszerint az élelmiszerlánc minden szereplőjének éves, de legalább kétéves helyszíni ellenőrzésen kell átesnie, beleértve a gazdákat, az állattenyésztőket, a feldolgozókat, a kereskedőket és az importőröket is.
Jelenleg az unión kívülről érkező bioélelmiszereknek hasonló, de nem pont ugyanolyan szabályoknak kell megfelelniük, mint az európai termékeknek. Az igazságosabb verseny érdekében azonban ezt a rendelkezést eltörlik, így a jövőben ugyanazok a szabályok vonatkoznak minden Európában értékesített ökológiai termékre.
A gazdálkodóknak könnyítést jelenthet, hogy a jövőben bio- és hagyományos termelést is folytathatnak egyszerre, a két művelési módot azonban el kell különíteniük egymástól. A termelők dolgát egyszerűsíti az az intézkedés is, amelynek részeként minden tagállamnak létre kell hoznia egy digitális adatbázist a rendelkezésére álló ökológiai minősítésű vetőmagokról és haszonállatokról.
Új eleme a rendszernek ugyanakkor az is, hogy 2025-től a gazdáknak minden szükséges óvintézkedést meg kell tenniük azért, hogy a bioélelmiszerek ne érintkezhessenek a tiltott növényvédő szerekkel és műtrágyákkal. Ha csalás vagy gondatlanság miatt ez mégis megtörténne, úgy a termék elveszti az ökológiai minősítést.
A szigor nem véletlen, a potyautasokat a tisztességes termelők és a fogyasztók érdekében ki kell szűrni a rendszerből. A tapasztalatok szerint egyre több vásárló hajlandó magasabb összeget fizetni a biotermékekért, a vásárlók bizalmának fenntartásához azonban megfelelő ellenőrzési rendszerre van szükség.
Az Európai Unióban működő biogazdák fenntarthatóan bánnak a természeti erőforrásokkal és az energiával, támogatják az állatok jólétét és hozzájárulnak a biológiai sokféleség, az ökológiai egyensúly, illetve a víz- és talajminőség fenntartásához. Az így keletkezett többletköltségeket a magasabb fogyasztói árakban érvényesítik, ezért is drágábbak az ökológiai termelésből származó áruk.
