Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatója és a kormány részéről közvetlenül Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter felügyeli a továbbiakban a magyarországi turizmus megújult állami struktúrában megvalósuló fejlesztéseit – jelentette ki a Magyar Időknek adott exkluzív interjúban a turizmusban tavaly április 15. és ez év február 1. között kormánybiztosi pozíciót betöltött Bienerth Gusztáv.
A kormányzati pozíciótól megváló szakember a váratlan szerda esti bejelentés kapcsán azt közölte: kérésére hozta meg a kabinet a felmentéséről szóló döntést, és a tervek szerint nem neveznek ki másik kormánybiztost a területre. Ennek oka, hogy mostanra megvalósult a tavaly megkezdett állami átszervezés, terv szerint felállt az új szervezeti rendszer, ezért a továbbiakban egyszerűbb, egyablakos igazgatással működtethető az ágazat.
– A kormánybiztosi megbízásom meghatározott feladatra szólt, és tovább is tartott, mint az ilyen tisztségek esetén jellemző hat hónap: a Magyar Turisztikai Ügynökség felállítására, a többszintű állami vezetés átalakítására, az ágazat új fejlesztési irányainak kijelölésére vonatkozott – ezek mind megvalósultak mostanra. Adott az új feltételrendszer ahhoz, hogy a központi átalakulás zajos évében, 2016-ban is rekorderedményeket felmutató hazai turizmus most már a konkrétumok mentén további fejlődést érjen el – fogalmazott Bienerth Gusztáv.
Példaként említette, hogy a korábban több szervezeti egységben működő irányítási hatásköröket, az ezzel járó szakmai feladatokat év végéig beágyazták az immár állami csúcsszervezetként üzemelő turisztikai ügynökség működésébe. Emellett feladata volt megteremteni annak körülményeit is, hogy január elsejétől rendelkezésre álljanak azok a források, amelyek a minőségi átalakulást megfelelően támogatják, piaci és állam szinten egyaránt.
– Jóval több uniós és hazai forrásból gazdálkodhatunk, mint korábban. Eddig négy kiemelt turisztikai desztinációról, illetve a kapcsolódó támogatási pénzekről született döntés, és több térség esetében kész vannak a tervek. A márkaépítés is ezután következik – mondta a volt kormánybiztos.
Emlékeztetett, a stratégiai ágazat megalapozásaként törvények, kormányhatározatok születtek tavaly, ami meghatározó volt a versenyképes iparág jövője szempontjából. Az igényekhez szabták például a költségvetést: nőtt a minőségi fejlesztésekre szánt turisztikai célelőirányzat, továbbá egyebek mellett csökkent az áfa a vendéglátásban, miközben korszerűsödött a desztinációs szemlélet, és új, az utazások szempontjából a piac szereplői számára is jelentős hasznot ígérő idegenforgalmi régiókat jelöltek ki.
– Idén január elsejére felállt az a rendszer, amelynek létrehozása a feladatom volt, és kellő alap a továbblépésre. Látható, milyen dinamikusra váltott az ágazat irányítása. Az idei és az elkövetkező esztendő is jelentős lesz a turizmus számára: eljött a stratégia végrehajtásának az ideje – jegyezte meg a szakember.
Bienerth Gusztáv, akit január 8-án a Magyar Úszószövetség elnökévé választottak, arra is kitért, hogy kormánybiztosi megbízatásának megszűnése után sem távolodik el a turizmustól: több nemzetközi jelentőségű sportesemény képviselőjeként továbbra is támogatja, hogy az ágazat ezekből profitálni tudjon.
– Változatlanok a feladataim a sport területén: a Budapest 2024 olimpiai pályázat alelnöke és az úszószövetség elnöke vagyok, emellett a kormány döntése értelmében a FINA-vb szervezőbizottságának tagjaként részt veszek a 2017-es verseny lebonyolításában. Ezeknek a nemzetközi rendezvényeknek az egyik legnagyobb haszonélvezője a turizmus, hiszen komoly vendégvonzó hatással bírnak külföldön. Már tavaly tetten érhető volt a beutazóforgalomban a fokozott külpiaci érdeklődés amiatt, hogy a régió zászlóshajójaként Magyarország pályázik a 2024-es nyári játékok rendezési jogáért – mondta Bienerth Gusztáv.