Az egyik esetben egy utazó megvásárolt egy klubkártyát, amely egész évre szóló kedvezményes belépést biztosít két választott budapesti gyógyfürdőbe. A kártya megvásárlásakor, az igénylés kitöltésekor az üzemeltető részletes tájékoztatást adott arról, hogy a klubkártya és a kedvezményes belépő másra át nem ruházható, kizárólag az igénylő használhatja. A fogyasztó idővel kapott egy levelet a fürdőtől, hogy a 2018-as évre letiltották a kártyáját, holott ő azt még csak pár alkalommal használta. Ezután a Budapesti Békéltető Testülethez fordult, és az eljárás során kiderült, hogy a kártyát bizonyítottan átadta egy ismerősének, aki jogosulatlanul használta azt, így a fürdő házirendje alapján jogosan tiltották le a belépőt.
Egy másik esetben a fogyasztó OEP-támogatással kívánt gyógyvizes orvosi kezelést igénybe venni az egyik budapesti fürdőben. Három kezelés után levelet kapott az üzemeltetőtől, hogy megvonják a kedvezményes lehetőséget. A békéltetők eljárásában kiderült, hogy jogos volt a lépés, mert a 15 alkalomra szóló gyógyvizes gyógymedence-kezelést nem egyvalaki, hanem két különböző személy vette igénybe, így a házirend szerint abban az évben már nem járt a fürdő jobb árú szolgáltatása.
Volt, hogy a szállásfoglalás során a fogyasztó azért választotta az adott szállodát, mert a wellnessrészen gyógyvizes szolgáltatást kínáltak. Az azonban csak a szálláson derült ki, hogy a hotel wellnessrésze éppen felújítás alatt áll, így az egyéb medencéket és a szaunát ugyan használhatja, de a gyógyvizet nem tudja élvezni. A fogyasztó a testület előtt indított kérelmében a szállodától hibás teljesítés címén árleszállítást kért. Az eljárásban végül egyezség született, és a szálloda felajánlott további szállás-szolgáltatást.
A békéltető testület azt tanácsolja, hogy érkezéskor alaposan tanulmányozzák át a vendégek a fürdők házirendjét, ugyanis a jegy, bérlet, kedvezményes kártya, kupon megvételével automatikusan elfogadják és tudomásul veszik azt, ezért a szabályok akkor is érvényesek, ha nincsenek tisztában velük. Az egyik legfontosabb információ például, hogy a személyes értéktárgyakért (mobiltelefon, kulcstartó, karóra, ékszerek) a fürdők csak abban az esetben vállalnak felelősséget, ha azok bizonyítottan az erre kialakított értékmegőrzőkben voltak – emelték ki a fogyasztóvédők. Nem árt, ha a látogatók rákérdeznek, hogy a megváltani kívánt belépőjegy vagy bérlet pontosan mit foglal magában, és arra is érdemes figyelni, hogy diákok, nyugdíjasok ne felejtsék otthon a kedvezményre jogosító igazolványaikat.
Azokban a fürdőkben, ahol a vendégeknek úgynevezett proxyórát kell venniük – amelynek chipje a belépésre, valamint a megvásárolt szolgáltatásokra vonatkozó információkat tartalmazza –, ügyelniük kell arra, hogy azt ne hagyják el, mert akkor jelentős mértékű kártérítést kell fizetniük. Fürdőbe lépéskor célszerű tájékozódni arról is, hogy minden medence vagy egyéb – a belépő árában foglalt – wellness-szolgáltatás működik-e. Ha később kiderül, hogy az adott napon a megváltott jegy ellenére ez nem így van, és erről a fürdő előzetesen nem tájékoztatta a fogyasztót, akkor jogosan kérhet kártérítést. Akkor is, ha a lefoglalt szálláshely nem biztosítja maradéktalanul a reklámozott szolgáltatást. A vendégek egyébként jogosultak a minőségre is észrevételt vagy kifogást tenni akár szóban, akár írásban. Panaszaikról a szolgáltató köteles jegyzőkönyvet felvenni, az egyéb bejegyzéseket a
Vásárlók könyvébe lehet beírni, amelyet a fürdő vagy szálloda vezetőjének kötelessége kivizsgálni.