Nem találkoztak eddig sem a Magyar Idők által megkérdezett munkavállalói, sem a munkaadói érdekképviseletek a munka törvénykönyvének módosításával négyszáz órára megemelt túlórakeretet lehetővé tévő munkaszerződés-módosítással, valamint a munkaidőkeret három évre emelésével kapcsolatos elvárással.
Ismert, a túlóratörvény lehetővé teszi önkéntesen négyszáz óra éves túlórakeret vállalását, valamint szakszervezeti jelenlét esetén a jelenleg legfeljebb egyéves munkaidőkeret három évre emelhető, ám utóbbi egyéni munkáltatói döntéssel nem lehetséges. A beszámolók szerint sztrájkhangulatról sincs tudomásuk az érdekképviseleteknek.
Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke ellenzéki politikai blöffnek nevezte az általános sztrájk létjogosultságát, jelenleg a túlóratörvénnyel akarják megmozgatni az embereket, korábban már láthattunk ilyen próbálkozást az internetadó kapcsán is. A kamara vezetője szerint rövid és hosszú távon egyaránt káros lenne egy országos munkabeszüntetés.
Rövid távon, akár egy-két napos termeléskiesés is kisebb GDP-növekedést eredményezne, hosszú távon pedig a stabilitásról alkotott nemzetközi, piaci megítélésünket csorbítaná az általános, országos munkabeszüntetés.
Az így keletkező gazdasági károk pedig végső soron a dolgozók bérfelzárkóztatását sodornák veszélybe. Parragh László kiemelte: egyelőre nem érkeztek visszajelzések sem tömeges sztrájkkészültségről, sem arról, hogy a munkáltatók már csak a törvény hatályba lépésére vártak volna az új, megemelt túlórát tartalmazó szerződések aláíratásával. Ráadásul a foglalkoztatók döntő többsége nem kíván élni a lazább szabályozással – tette hozzá a kamara elnöke.
– Kevesen használták ki a korábbi, legfeljebb egyéves munkaidőkeretet is, jellemzően három hónapot alkalmaztak a munkáltatók, a túlóráztatással pedig korábban is voltak visszaélések, azok számát nem befolyásolja az óraszám megemelése – fogalmazott lapunk megkeresésére Perlusz László.
A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára szerint az egész, a munka törvénykönyve módosítása körül kialakult helyzetnek nagyobb a füstje, mint a lángja, a munkaadónak sem érdeke a tisztességtelen magatartás.
Ráadásul érkeztek olyan üzemekből is visszajelzések, ahol a munkavállalók örülnek a többletmunka lehetőségének, mivel sok esetben másodállást kellett vállalniuk keresetük kiegészítéséhez.
A főtitkár ugyanakkor kifogásolta, hogy a törvénymódosítást anélkül nyújtották be egyéni képviselői indítványként, hogy érdemi egyeztetést folytattak volna a szociális partnerekkel. Az általános sztrájkkal kapcsolatban Perlusz szintén arról beszélt, rendkívül káros hatása lenne a gazdasági növekedésre.
Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke arra hívta fel a figyelmünket, hogy nagyon kevés idő telt még el a munka törvénykönyve módosításának elfogadása és annak hatályba lépése óta.
A tisztségviselő szintén nem számít országos elégedetlenségre, beleértve a minimálbér és a garantált bérminimum nyolc-nyolc százalékos emelését. A túlórakeret megemelése pedig számos munkavállalónak eszébe sem jutott, ráadásul a szakemberhiány miatt a mozgásterük is kisebb. Rolek is úgy véli, lelassítaná a gazdasági növekedést az országos méretű sztrájk, ez pedig senkinek sem állhat érdekében, ebben a helyzetben ráadásul felesleges ilyen eszközhöz folyamodni.
A szakszervezetek sem találkoztak még konkrét esetekkel. László Zoltán, a Vasas Szakszervezetek alelnöke a Magyar Idők megkeresésére egy esetet említett, ahol napirendre került a túlórakeret megemelésére vonatkozó szerződésmódosítás, ám végül ebből sem lett semmi.
Kiemelte: jelenleg zajlanak a bértárgyalások, az általános sztrájkot ezek az egyeztetések nagyban befolyásolják. Ugyanakkor az elégedetlenség a munkavállalók körében szerinte tetten érhető, elsősorban a munka törvénykönyve módosítása elfogadásának mostani gyakorlata, az egyeztetés hiánya és a kormányzati kommunikáció miatt – tette hozzá.
A Vasas a Magyar Szakszervezeti Szövetség tagja, a konföderáció aktív szervezője az országos munkabeszüntetésnek, amelyet január 25-re terveznek. Emellett nagyszabású megmozdulásokat is támogatnak, beleértve a félpályás útlezárásokat, és a pártízfős vidéki demonstrációkat.
Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke lapunknak elmondta, egyelőre ők sem kaptak még visszajelzést arról, hogy a munkavállalókat bármibe is belekényszerítené a munkaadó, emellett kollektívszerződés-módosításra vonatkozó igény sem érkezett, ami a munkaidőkeret emelése miatt szükséges lenne.
A konföderáció hétfőn indít országos felmérést a kialakult helyzetről, emellett a bértárgyalások is folytatódnak. A Liga elnöke a sajtóban megjelent hírekkel ellentétben nem kapott megkeresést a Magyar Szakszervezeti Szövetségtől sem az országos sztrájk szervezésével, sem a követeléseikkel kapcsolatban.
Fehéríthető a gazdaság
Az online pénztárgépek és az elektronikus közúti áruforgalom ellenőrző rendszer (ekáer) mellett a munka törvénykönyve módosítása, azon belül pedig az önkéntesen vállalható túlmunka is a gazdaság fehérítését szolgálja – mondta Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke az M1-en. Kiemelte: a gazdaság jelenlegi felfutó állapotában, amikor munkaerőhiány van, nem valószínű, hogy a vállalkozások egy megrendelésnél megnézték a túlóralehetőségeket. A vállalkozó a dolgozóit vélhetően a normál munkaidőre igen, a túlmunkára azonban már nem jelentette be, a túlmunka mértékéről csupán megegyezett a dolgozóval.