Az adatszolgáltatás eredményei szerint a HÍR védjegy használata leginkább a hagyományos előállítási mód megőrzését segítette, de a védjeggyel ellátott termékek eladásában, illetve árában nem jelentkezett változás. Az Agrárgazdasági Kutatóintézet (AKI) által publikált jelentés szerint a magyarországi termelők többsége ennek ellenére úgy véli, a HÍR védjegy jó lehetőséget teremt a kiélezett piaci versenyben arra, hogy a fogyasztók megismerjék a hagyományos, megbízható és egészséges élelmiszereket. A márkaépítésben és a kommunikációban azonban bőven van még hova fejlődni.
A Földművelésügyi Minisztérium által 2010-ben indított kezdeményezés nyomán ma már 56 pályázó 126 terméke viselheti a HÍR védjegyet. A legtöbb védjegyhasználó a régiós elismerés mellett kapcsolódni szeretne az európai uniós földrajzi árujelzők rendszeréhez is. Nem mindegyik termék elnevezése felel meg ugyanakkor a földrajzi árujelző használatára vonatkozó követelménynek, a hagyományos különleges termékek például nem kötődnek feltétlenül egy adott területhez, régióhoz. Az is gondot jelenthet, hogy számos áru mögött csoportosulás helyett csupán egyetlen termelő áll, ráadásul sok esetben a megfelelő mennyiségű árualap sem biztosított.
Bár az agrárgazdasági kutató szakértői szerint ennek ellenére számos HÍR-es védjeggyel ellátott termék eséllyel pályázhat az uniós címre, a földrajzi árujelző használatától sem várhatnak komolyabb gazdasági előnyt a termelők. A magyarországi fogyasztók többsége ugyanis ma még nem tesz különbséget az egyes régiókból származó termékek, áruk között, nem ismeri a védjegyek rendszerét és így többletértéket sem köt az adott termékhez. Annak érdekében, hogy ez megváltozzon, egy átfogó országos marketingkampány indítására és a fogyasztói tudatosság érdemi növelésére lenne szükség az agrárgazdasági kutató szerint.