A mostani munkaerőpiaci folyamatokban jövőre sem látszik változás, ezért 2019-ben további, átlagosan 10-15 százalékos béremelés jöhet a versenyszférában – szögezte le a Magyar Időknek Parragh László. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke kérdésünkre felidézte, a vállalkozások nem tudják elkerülni az újabb jelentős béremelést a munkaerő megtartásáért, megszerzéséért folytatott versenyben. A kamarai vezető példaként említette: ha ugyanazon ágazatban vagy ugyanazon régióban a cégek bizonyos százaléka bért emel, akkor a verseny miatt ezt a többi vállalkozásnak is meg kell tennie, máskülönben nem tudják fenntartani a kellő létszámot, új munkaerőt pedig ma már nehéz találni. Azért is érdekük a cégeknek régi dolgozóik megtartása, mert az új alkalmazottak felkutatása, betanítása költséges és időigényes folyamat.
Parragh László a másik tényezőként említette a minimálbér és a bérminimum jövő évi mértékét. A legkisebb kötelező kereset szerepe a munkaerőpiaci helyzet miatt egyre inkább csökken, jelenleg hozzávetőleg 780 ezer embert érint, ám közülük nagyjából 300 ezer fő alkalmazott, a többiek jellemzően önfoglalkoztató vállalkozók.
A minimálbérek emelését jogszabály írja elő, ám a piaci verseny más szabályokat diktál: a munkaerő megtartása érdekében elkerülhetetlen a jelentősebb bérrendezés, de egyéb intézkedéseken is gondolkodnak a munkáltatók. Idetartoznak a közérzetjavító intézkedések, a dolgozók oktatásának elősegítése vagy akár az aktívabb szerepvállalás a nyugdíj- és egészségügyi ellátás finanszírozásában. A munkaadóknak ugyanakkor fejtörést okoz a kafetéria-rendszer átalakítása, valamint az, hogy a két százalékpontos járulékcsökkentés csak júliustól lép életbe.
– Reálértékben az idén 9-10 százalékkal nőhetnek a keresetek; a tendencia három éve tart, ráadásul a bruttó átlagkereset folyamatos emelkedése a közgazdászok várakozásai ellenére sem okozott kezelhetetlen inflációs nyomást. A tendencia jövőre várhatóan fennmarad, ám a világgazdasági, termelékenységi-hatékonysági és egyéb folyamatok miatt nem látható, hogy meddig tartható a reálkeresetek ilyen mértékű emelkedése – tette hozzá Parragh László.
– Ma még korai pontos előrejelzést adni a keresetek jövő évi változásáról, ám az látszik, hogy a szakemberhiány fennmarad – mondta érdeklődésünkre a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke. Rolek Ferenc szerint lesznek olyan cégek, ahol újabb, két számjegyű emelések valósulhatnak meg, de vállalatonként egyedi szempontok szerint mérlegelnek. Az alelnök emlékeztetett: a következő hetekben meg kell állapodniuk a partnereknek a jövő évi minimálbérekről. Bár az őszi adócsomag nem tartalmaz változásokat a járulékcsökkentésről és a béren kívüli juttatásokról, a tárgyalásokon várhatóan közelednek az álláspontok, az egyeztetések megállapodással zárulhatnak.
Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke tapasztalatai alapján úgy véli, egyelőre kivárnak a munkaadók, egyrészt a juttatási rendszer átalakítása, másrészt a minimálbérek miatt. Ugyanakkor több helyről érkezett már olyan jelzés, hogy átlagosan két számjegyű bérfejlesztésen gondolkoznak a cégek, ráadásul az idén többen rendkívüli keresetfelzárkóztatást is végrehajtottak.
Palkovics Imre, a Munkástanácsok elnöke lapunk megkeresésére arra emlékeztetett: mielőbb el kell kezdeni az egyeztetéseket az állami vállalatoknál, tehát a vasútnál, a postánál, a Volánoknál, valamint a vízi közműveknél, mivel az eddig sikeres, 2017-ben kötött, 2019-re átlagosan ötszázalékos béremelést tartalmazó megállapodást ki kell egészíteni, ugyanis a jövőre tervezett emelés mértéke a ma látható folyamatok alapján nem bizonyul elegendőnek.