Alapvetően ma még csak találgatunk a 2020 utáni uniós költségvetés, azon belül a fejlesztési források mértékéről, ugyanakkor hazánk várhatóan a 2014–2020 közötti időszak 25 milliárd eurós kohéziós kasszájához képest 15-20 százalékkal, tehát nagyjából ötmilliárd euróval számíthat kisebb összegre, amely nem mondható rendkívül drasztikus kiesésnek – vélekedett lapunk megkeresésére Essősy Zsombor, a MAPI Magyar Fejlesztési Iroda Zrt. vezérigazgatója.
A hat év alatt várható, összesen 1500 milliárd forintos csökkenéshez hozzájárul a britek kilépése az unióból, de ennek ellensúlyozására Magyarország mellett a tagállamok legtöbbje már felajánlotta, hogy növeli hozzájárulását az új költségvetéshez, átlagosan 10 százalékkal.
Essősy szerint 2020 után több lesz a visszatérítendő támogatás, emellett meghatározott összeget a migrációval és a védelmi intézkedésekkel összefüggő feladatokra kell fordítani, de a fennmaradó rész elköltése a mostani ciklusban bevett gyakorlathoz állhat a legközelebb. Ráadásul a közép-európai tagállamoknak 2004-es csatlakozásukkor vállalniuk kellett piacaik megnyitását, cserébe a felzárkózási forrásokért.
A következő EU-s költségvetési ciklusban több lesz a visszatérítendő támogatás
Fotós: Havran Zoltán
Emellett a dél-európai tagállamok – habár a gazdasági növekedésük elmarad a közép-európai térségektől – még mindig fejlettebbek, arról nem is beszélve, hogy a régiónkba érkező uniós pénzek jelentős része visszajut például a gép-, eszköz- és eszközvásárlásokon, beruházásokon keresztül a befizető országokhoz.
Essősy Zsombor szerint a következő időszak tárgyalásaihoz kapcsolódó politikai nyomásgyakorlás húzódhat azoknak a híreknek a hátterében, amelyek szerint az európai uniós fejlesztési forrásokból a kelet-közép-európai tagállamok rovására csoportosítanának át forrásokat a dél-európai tagállamok részére, emellett egyéb feltételekhez kötnék az összeg lehívását. A szakértő hozzátette: várhatóan 2019 őszén véglegesíthetik a 2020 utáni büdzsét, addig viszont számos tárgyalási forduló lesz, ráadásul a 2019 tavaszán esedékes európai parlamenti választásoktól függően akár jelentősen is megváltozhatnak az addigi tervek.
A napokban több külföldi lap is arról írt, hogy az uniós kohéziós források átcsoportosításával elsősorban a dél-európai tagállamok járnának a legjobban, ugyanakkor Brüsszel tervei szerint habár kevesebb fejlesztési pénz juthat a dinamikusabban fejlődő kelet-közép-európai tagállamoknak, még így sem válnának nettó befizetővé a térség tagországai. Emellett olyan tervek is napvilágot láttak, hogy az Európai Bizottság a jogállamisági szempontokat is figyelembe venné, s feltételként szabná a támogatások lehívásához.
Korábban már beszámoltunk róla, hogy 2014 és 2020 között nagyjából 8000 milliárd forint jut Magyarországnak, ám közel 2500 milliárd forintot befizetünk a közösbe, így a nettó, tehát vissza nem térítendő összeg nagyjából 5500 milliárd forint. Magyarország a korábbi, a bruttó nemzeti jövedelemmel (GNI) arányosan átlagosan évi 0,81–1,01 százalék közötti összeget fizetett az uniós kasszába.
A kormány még februárban felajánlotta, hogy kész ezt az arányt 1,1–1,2 százalékra emelni. A bizottsági számítások szerint ha mind a 27 tagállam GNI-arányosan 1,13 százalékos felajánlást tenne, akkor lehetne fenntartani a jelenlegi szintet, ám az összeg még nem fedezné az új kihívásokra fordítandó költségeket.
