Nem támogatják az alapbérből és járulékmentes bérkiegészítésből álló kettős bérrendszer bevezetését sem a közszféra, sem a versenyszféra érdekképviseletei. A szakmai fórumok – némi finomítás után – inkább a jelenlegi kafetériaszabályok megtartása mellett állnának ki – ez hangzott el a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) által szervezett megbeszélésen.
Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára a vállalati szféra álláspontjáról szólva azt mondta: népszerű megoldás Európában, hogy a juttatások egy részét a bértől függetlenül kapja meg a munkavállaló, ráadásul a jelenlegi magyar rendszerhez rizikós hozzányúlni.
A kockázatokkal kapcsolatban a főtitkár arról beszélt, hogy a Szép-kártyák jelentősen hozzájárulnak a szállodák forgalmához, a belföldi turizmus fellendüléséhez, az Erzsébet-utalványban kapott juttatással kapcsolatban pedig a célzott fogyasztással érvelt. Emlékeztetett: a VOSZ korábban egyetértett azzal, hogy a minimálbér is adóköteles legyen, a kafetéria forintosítását most emiatt is utasítják el. Az intézkedéssel előfordulhatna ugyanis, hogy bizonyos bérrész után nem kellene sem adót, sem járulékot fizetni.
A vállalkozók ezek miatt azt javasolják, hogy maradjon meg a jelenlegi rendszer, azonban a sok adminisztrációt okozó, papíralapú, ügyeskedésekre is lehetőséget nyújtó Erzsébet- utalványt integrálják a Szép-kártyákba. Így elektronizálnák az utalványokat. A VOSZ egyébként problémásnak tartja azt a kiszivárgott tervezetet is, hogy csak akkor adhatna a cég pluszjuttatást, ha előtte bért emel. Dávid Ferenc szerint a bérkérdést nem lehet a kafetéria forintosításával megoldani. Inkább adókedvezményt kellene adni azoknak a vállalkozásoknak, amelyek fizetést emelnek.
A fórumon részt vett Herczog László közgazdász, a Bajnai-kormány egykori minisztere is, aki szintén kiállt a Szép-kártya mellett. Rámutatott arra is, hogy az üdülési juttatás, valamint az Erzsébet-utalvány mellett számos más béren kívüli forma van, többek közt az utazási támogatás vagy a kultúrára, sportra fordítható formák.
A tegnapi esemény résztvevői egyetértettek abban, hogy a Szép-kártyát meg kellene tartani, mégpedig úgy, hogy az Erzsébet-utalványokat integrálnák az elektronikus rendszerbe. Nagy kérdés azonban, hogy a javaslat megoldaná-e az alapproblémát, vagyis a vállalkozók javaslata nyomán létrejövő szisztéma megfelelne-e az uniós jogi előírásoknak. A mostani magyar szabályok átalakításánál ugyanis – az Európai Bíróság februári ítélete miatt – jelenleg ez a legfontosabb szempont.
A kafetériakérdés egyébként meglehetősen hangsúlyos téma idehaza. Szép-kártyák és Erzsébet-utalványok formájában összesen 250 milliárd forint jelenik meg a piacon.
