Tegnap 329 közeli értékekkel újabb történelmi mélypontra süllyedt a forint árfolyama az euróval szemben, vagyis a piaci szereplők továbbra is hisznek abban, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kénytelen lesz feladni a meglévő, feltétel nélküli lazítást középpontba helyező politikáját, és a vártnál jóval hamarabb kamatemelésbe kezd. A mostani mélyrepülés nemcsak itthon érzékelhető, a nemzetközi politikai hangulat nyomán a régió más fizetőeszközeiben is – eltérő mértékű – gyengülés volt látható, ám a forint ebből a mezőnyből is kilógott.
Kérdés, hogy jogos-e ez a gyengeség – áll az Erste Befektetési Zrt. piaci elemzésében. Ha a magyar gazdaság fundamentumait nézzük, a válasz egyértelműen nem. Amennyiben viszont a valós kockázatunkhoz tartozó prémiumot nézzük, akkor igen. Az utóbbiról viszont a jegybank „dönt”. Az elemzés alapján most olcsó a forint ellen játszani a kamatkülönbözetek miatt, de ez bármelyik pillanatban megváltozhat a jegybank döntésével úgy, hogy az nem lenne fájdalmas a magyar gazdaság számára.
– Azaz most egy életveszélyes játék zajlik, legalábbis a forintshortosok részéről, akik azt gondolják – a jegybanki kommunikáció alapján –, hogy az MNB belátható időn belül nem lép – áll az elemzésben.
Blahó Levente és Pálffy Gergely, a Raiffeisen Bank elemzői a legutóbbi értékelésükben úgy vélekedtek, hogy a piaci nyomás fokozódására van kilátás. – Az MNB egyelőre nem mond semmit, a piac azonban további szóbeli intervenciókkal nem lenne elégedett, sőt azok valószínűleg csak fokoznák a leértékelődést.
A befektetők konkrét tetteket akarnak – írták. Ugyancsak a feltételek korai szigorítását várja Liam Carson. A londoni Capital Economics szakértője már huzamosabb ideje közgazdászi különvéleménynek számító álláspontja szerint – amit a legutóbbi kamatdöntéskor meg is erősített – az MNB pontatlanul méri fel a nemzetközi inflációs hatásokat. Így a hazai ráta várakozások szerinti 3 százalékos középtávú célja a 2019 második félévére jelzett időpontnál hamarabb teljesülhet, és emiatt a monetáris vezetésnek is hamarabb kell reagálnia.
Ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy az MNB rosszul mérte fel a helyzetet, és kapkodni kényszerül. Ez rossz üzenetet közvetít, rontja a jegybank hitelességét, egyúttal megnyitja az utat az olyan spekulatív kereskedés előtt, mint ami most is látszik a forint árfolyamában.
Fontos ismételten leszögezni, hogy a forintgyengülésnek nincs olyan oka, ami a gazdaság sebezhetőségéből lenne eredeztethető. Az államadósságnak már csak kevesebb mint ötöde van devizában, olyan devizahitelek, amelyek a háztartásoknak nehézségeket okozhatnának, most lényegében nincsenek, a külkereskedelmi többlet és az ország finanszírozási képessége alapján inkább a megszokott 305–315-ös sávnál is erősebb forint lenne indokolt.
Jól mutatja a gazdaság stabilitását, hogy a piaci elemzők is elérhetőnek tartják a kormányzat idei, alacsony hiány mellett tervezett, 4 százalékot meghaladó növekedési célját. A K&H kis- és középvállalati bizalmi index kutatásának legutóbbi adatai szerint 2007 óta nem akartak ennyien fejleszteni a magyar cégek közül, jelenleg a kkv-k 75 százaléka készül valamilyen beruházásra. A középvállalkozásoknál még ennél is erősebb a szándék, 10-ből 9 cég tervez fejleszteni.
Mindezek alapján a fontos üzenet egyértelműen az, hogy a gyengülő forinttól nem kell tartani. Rosszul jár persze, aki most veszi meg a nyaralásához szükséges valutát, de ennél fontosabb, hogy nem kell olyan tömeges egzisztenciális fenyegetettséggel számolni, mint 2008-ban vagy kisebb részben 2011–2012 fordulóján, amikor a magyar gazdaság sebezhetősége jóval nagyobb volt.
Matolcsy György jegybankelnök meghívást kapott, hogy jövő szerdán beszámoljon a forint helyzetéről az Országgyűlés szakbizottsága előtt, ahol minden bizonnyal legalább verbális intervenciót vár a piac, vagyis szóbeli ráhatást, aminek hamar mérni is lehet a hatását.
Az MNB tegnap a honlapján közölte: „Nem osztva Kovács Zoltán kormányszóvivő véleményét, sem most, sem a jövőben nem kíván napi árfolyammozgásokat kommentálni.”
A kormányszóvivő tegnapi sajtótájékoztatóján a forintárfolyammal kapcsolatos kérdésre kifejtette, hogy a magyar gazdaság makromutatói, teljesítménye nem ad okot erre a gyenge árfolyamra; nem zárják ki, hogy spekulációs folyamatok állnak a háttérben. Hozzátette, hogy az árfolyam-politika az MNB felügyelete alá tartozik – foglalta össze a távirati iroda.