– A kormány 2010 óta elkötelezett a hazai mezőgazdaság megerősítse mellett. Jól érezhető ez az elmúlt évek intézkedésein is. Melyek voltak a legfontosabb lépések?
– A kormányváltáskor egy gazdaságilag romjaiban lévő, pénzügyeiben a szakadék szélén álló országot örököltünk. Azóta erős összefogással talpra tudtuk állítani a gazdaságot, ami elsősorban a kormány döntéseinek és a magyar emberek munkájának az eredménye. Az agrár-élelmiszergazdaság a nemzet egyik legfontosabb tartóoszlopa. Egy olyan erőforrás, amellyel, ha okosan használjuk, jelentős előrelépés érhető el. Az elmúlt időszak intézkedései is ezt a cél szolgálták.
– Milyen eredmények születtek az ágazatban?
– A számok önmagukért beszélnek. Az agrárium kibocsátása nyolc év alatt 40 százalékkal nőtt és hasonló arányban bővült az export is. Míg a kivitel értéke 2010-ben 5,8 milliárd euró volt, 2017-ben már elérte a kilencmilliárd eurót. Ez azt jelenti, hogy nemcsak a kiszállított mennyiség nőtt, hanem a hozzáadott érték is javult. Egy másik fontos mérőszám a foglalkoztatás. 2010 óta mintegy ötvenezerrel többen dolgoznak a mezőgazdaságban és 22 ezerrel nőtt az élelmiszeriparban alkalmazottak létszáma, miközben a jövedelmi szint 40 százalékkal nőtt. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (Magosz) javaslatára a kormány több termék forgalmi adóját csökkentette. S hiszek abban, hogy ha a gazdaság teljesítőképessége engedi, további árukkal bővülhet a kör.
– Melyek a legfontosabb kihívások, amelyekkel szembe kell nézni az előttünk álló években?
– A lehetőségeink adottak, de azt is pontosan érzik a szereplők, hogy hatalmas verseny részesei. A következő húsz évben nagyobb változásra számíthatunk, mint amit az elmúlt száz évben megélhettünk. Technológiai robbanás van az ágazatban, teljesen új tudás alapján kell dolgoznunk. Megváltoztak az étkezési szokásaink, a klimatikus viszonyaink, amelyekhez a termelésnek és a feldolgozásnak is alkalmazkodnia kell.
– Egyre több szó esik a precíziós gazdálkodásról, a technológiaváltás elősegítése érdekében nemrég megszületett az ország Digitális agrárstratégiája is. Hogyan segíthet ez a fejlődésben?
– A cél, hogy az új kihívásoknak megfelelően a legkorszerűbb eljárásokkal előállított termékekkel jelenjünk meg a piacokon. A precíziós gazdálkodás már évek óta része a közgondolkodásnak, egyre több területen alkalmazzák a gyakorlatban is. A legújabb technológiák segítségével a jelenleginél jóval hatékonyabb lehet a termelés. A korszerű gépek és eszközök mellett tudásra is szükség van. Fontos, hogy az egyetemekről, szakképző intézményekből korszerű, használható tudással kerüljenek ki a fiatalok. Ez a jövő egyik legfontosabb feladata.
– A klímaváltozást mindannyian a bőrünkön érezzük, a termelésben pedig egyre nagyobb nehézséget okoznak az időjárási szélsőségek. Hogyan lehet kezelni ezeket?
– A termésbiztonság érdekében már eddig is történtek lépések. Hamarosan megkezdi működését az országos jégkármérséklő rendszer, ami valóban nagy segítséget jelent majd a gazdálkodóknak. A termelés biztonságához azonban elengedhetetlen a korszerű vízgazdálkodás megteremtése. A felszíni vizek hasznosítása nemcsak a növényeknek fontos öntözővizet jelenti, hanem az ország klímáját is befolyásolhatja. A következő években átfogó, jelentős fejlesztést kell megvalósítani ezen a területen. A stratégia elkészült, komplex rendszerekben gondolkodva kell megteremteni a korszerű vízkormányzás lehetőségét. Ha ez megvalósul, akkor indíthatjuk el a fehérjeprogramot, és új növényeket vonhatunk a termesztésbe.
– Mennyi idő szükséges a fent felsorolt tervek megvalósításához?
– A munka elkezdődött, de egyik területen sem várhatunk azonnali eredményt. Ha máshol száz évbe telt a megfelelő vízkormányzás kialakítása, egy-két év alatt itthon sem várhatunk csodát. Ugyanez igaz a technológiai átállásra is. Senki sem gondolja, hogy egyik pillanatról a másikra minden gazda precíziós termelésbe kezd, de a lehetőséget mindenki számára meg kell teremteni. Pontosan ezt a célt szolgálja a már említett Digitális agrárstratégia, és ezért alakította ki az agrárkamara a 650 falugazdászból álló hálózatát, illetve azt a 80 fős tanácsadói kört is, akik kellően felkészültek arra, hogy az információkat eljuttassák termelőkhöz. Sikert azonban csak akkor érhetünk el, ha a gazdatársadalom kellő mélységben átgondolja saját helyzetét. Mint ahogy a szakma a kamara berkein belül érdemi párbeszédet tudott kialakítani, úgy az adott térségben gazdálkodóknak is össze kell fogniuk. A területi agrárbizottságok, amelyek egyébként most szerveződnek újjá, ebben is segíthetik a termelőket.
– Jelentős vita zajlik az Európai Unióban a 2020 utáni közös agrárpolitika alakulásáról. Mire számíthatnak a gazdálkodók?
– Egyelőre óriási a bizonytalanság a KAP-pal kapcsolatban, különösen a brexit utáni költségvetés nagyságrendje miatt. Határozott álláspontunk, hogy a jelenlegi kétpilléres agrárpolitikát meg kell tartani. Ha kell, inkább a tagállami befizetést növeljük annak érdekében, hogy a támogatások reálértéke megmaradjon. Azt ugyanakkor már többször egyértelművé tettük, hogy nem tudjuk elfogadni a támogatások nemzeti hatáskörbe helyezését, ahogy azt sem, hogy a gazdáknak járó támogatást a migránsok ellátására használják fel. Ez utóbbi legyen azok dolga, akik befogadták őket. Nekünk a kerítés megépítéséért senki nem fizetett, holott mi védtük Európa határait.
– Az ellenzék folyamatosan azon dolgozik, hogy bebizonyítsa, mennyire elégedetlenek a vidéken élő emberek. Valóban ilyen rossz a helyzet?
– Aki ismeri a számokat, és tudja, hogy milyen eredmények születtek az ágazatban, nem veheti komolyan az ellenzék hangulatkeltésnek szánt érveit. A mezőgazdaságba minden évben több mint négyszázmilliárd forint támogatás áramlik, a gazdaságok fejlődnek, a hozamok pedig a klímaváltozás ellenére is javulnak. A Magosz elnökeként meggyőződésem, hogy vidéken nyugalom van, az emberek építkeznek. A gazdálkodás kiszámítható és kialakulóban van egy erős gazdaközépréteg, amely meghatározó szereplője térségüknek, korszerű gépek és kellő tudás birtokában dolgozik. Eközben zajlik a generációváltás, amit a fiatal gazdák többlettámogatása is nagyban segít. Míg a Gyurcsány-kormány idején tízmilliárd forintot szántak erre a célra, ma a pályázat útján kifizetett összeg meghaladja a százmilliárd forintot, s ehhez adódik még hozzá a terület alapon járó pluszjuttatás.
– Az elmúlt évek talán legnagyobb vihart kavart intézkedése az új földtörvény megalkotása volt. Az Európai Bizottság több kötelezettségszegési eljárást is indított a jogszabály miatt, nemrég pedig az unió bírósága mondta ki állásfoglalásában, hogy a zsebszerződések felszámolására irányuló pont ellentétes a közösségi joggal. Mi a véleménye a testület döntéséről?
– A kettős mérce itt is tetten érhető: amit a régi uniós tagállamokban természetesnek vesznek, az az újonnan csatlakozottak részéről bűn. A földtörvény megalkotása során a nyugat-európai államok szabályozásából indultunk ki. Nem teszünk különbséget az uniós állampolgárok között, de a régi tagállamokhoz hasonlóan előírjuk, hogy magyar földet csak megfelelő képzettségű magánszemély vásárolhat, az adásvételek során pedig előnyben részesítjük a helyben lakó földműveseket. A magyar kormány a földtörvény megalkotásakor célul tűzte ki, hogy kiszűri a külföldi spekulánsokat a földpiacról. Az úgynevezett zsebszerződések – amikor a külföldiek haszonélvezeti jogot jegyeztettek be magyar tulajdonosok földjeire – hozzávetőleg ötezer parcellát érintettek, elsősorban a Dunántúlon. Ha nem léptünk volna időben, ezek a területek már a külföldiek kezében lennének. Természetesen az intézkedés nem tetszett az érintetteknek, bíróságon támadták meg az eljárást.
– Hogyan folytatódhat az ügy?
– Egyelőre még nem ítélet született, a luxemburgi testület csupán állásfoglalást tett közzé. De ne legyünk naivak, a kötelezettségszegési eljárás kapcsán születendő bírósági ítélet vélhetően az előzetes állásfoglalásban rögzítettek szerint alakul majd. Nagy szégyennek tartom, hogy Brüsszel után az uniós bíróság is a földspekulánsok oldalára állt. De van egy jó hírem: ezt a csatát már így is megnyertük, az érintett területek magyar kézben maradtak, nem kaphatják vissza a külföldiek. A szóban forgó ötezer földrészletből pedig csupán néhány tucat kereset lehet jogos. A kormány pedig néz a jogkövetkezmények elébe, de akkor sem hagyja, hogy kiforgassák vagyonából a polgárait.
– A zsebszerződések mellett a földtörvény a külföldiek és a jogi személyek földszerzését is megnehezíti, illetve megakadályozza. Vannak olyan politikai pártok, amelyek választási ígéretei közt szerepel a földpiac liberalizációja. Mit gondol erről?
– Nemcsak a migránsok sorakoztak fel az ország határain, hanem a migrációs tőke is. A földnek a jövőben hatalmas értéke lesz, ezt pontosan tudják a befektetők. Ha a földpiacot megnyitnák a gazdasági társaságok előtt, élő magyar gazda nem tudna többet földet vásárolni, hiszen hogyan vehetné fel a versenyt a külföldi tőkével szemben? Ha így lesz, legfeljebb alkalmazottak lehetünk a saját földünkön. Mi azért küzdöttünk, hogy a magyar föld a magyar gazda tulajdonában legyen, ezért is indítottuk el a Földet a gazdáknak! programot, amelyben csaknem harmincezer termelő jutott kisebb-nagyobb birtokhoz. A célunk, hogy a gazdálkodás korszerűsítésével, a feldolgozóipar megerősítésével és a szolgáltatások kiépítésével segítse a vidéken élők boldogulását. Ezt a folyamatot akarják megakasztani azok, akik eddig is arra szakosodtak, hogy a nemzet erejét megtörjék, hogy júdáspénzért egy országot kiárusítsanak.
– Nyolc éve folyamatos brüsszeli ellenszélben dolgozik a kormányzat. Számos kötelezettségszegési eljárást indított az Európai Bizottság a nemzeti érdekek mentén meghozott törvény miatt. A választási kampány hajrájában pedig mintha felgyorsultak volna az események, több ügyben is szigorúbb intézkedések mellett döntött a bizottság. Minek tudható be mindez?
– Amikor a túlzottdeficit-eljárás miatt a szégyenpadon ültünk, Magyarország pénzügyileg, gazdaságilag a padlón volt, akkor az EB hallgatott, hiszen Gyurcsány Ferencet vagy Bajnai Gordont kellett támogatnia. Amikor az ország gazdasága stabil, a növekedés meghaladja a négy százalékot, az ország befektetésre ajánlott kategóriába került, amikor elmondhatjuk, hogy az országunk biztonságos, szárnyal a turizmus, amikor a magyar gazdaság fejlődése példaképül szolgálhat más országoknak is, akkor sorozatban kapjuk a támadást Brüsszelből. Mindez nem lehet véletlen, a magyar emberek akaratával szemben egy gyűlöletet szító szűk kisebbség szolgálatába szegődött az Európai Bizottság. Egy biztos: az az ország, amelyiknek polgárai nyugalomban élnek, ahol a fejlődés minden területen tetten érhető, bizton nézhet a jövőbe. A magyar emberek megdolgoztak a sikerért, és az eredményt nem engedik át másoknak.