Az előző, 2007–2013 közötti uniós ciklushoz hasonlóan 2014 és 2020 között is nagyjából 18 milliárd euró, mintegy 5,58 ezermilliárd forint vissza nem térítendő támogatást használhat fel Magyarország – derül ki a Miniszterelnökség lapunkhoz eljuttatott adataiból.
Essősy Zsombor, a Magyarok a Piacon Klub elnöke, a MAPI Magyar Fejlesztési Iroda Zrt. vezérigazgatója az adatokkal kapcsolatban elmondta,, ha a hétéves ciklust, valamint az azt követő kétéves megvalósítási időszakot vizsgáljuk, a kilenc év alatt elhanyagolható mértékű, évi 3-3 százaléka az unióból érkező „ingyenpénz” a bruttó hazai összterméknek (GDP).
Az uniós pénzek hozzájárulása a GDP-hez ugyanakkor nem egyenletes, az első években kevesebb, a ciklus közepén több, majd a ciklust követő két évben, a maradványok felhasználásakor szintén kevesebb pénz érkezik, így a GDP-arányos hozzájárulás évente eltérő mértékű. A Miniszterelnökség adatai szerint a ciklus alatt összesen 2,17 ezer milliárd forintot fizetünk be az uniós kasszába, hazánk pedig összesen közel 8000 milliárd forintot kap, így a felhasználható, vissza nem térítendő keret több mint 5,5 ezer milliárd forint lehet.
Essősy Zsombor ugyanakkor rámutatott: ennek a pénznek egy része rövid ideig marad az országban. Példaként említette, ha egy gépet, szolgáltatást vásárol egy vállalkozás uniós pénzből német, francia gyártóktól, akkor a támogatási összeg gyakorlatilag azonnal vissza is áramlik ezekbe az országokba, így ezeknek a tagállamoknak a gazdasága növekedik.
A cégek támogatásainak hatása rövid úton visszaáramlik a gazdaságba, befolyásolva a GDP-t
Fotós: Havran Zoltán
Abban az esetben, ha a támogatást itthon használjuk fel, tehát a beruházásokhoz hazai cégektől vásárolunk termékeket, bérekre vagy innovációra fordítjuk, akkor járulnak hozzá ezek a támogatások a felzárkózásunkhoz, valamint a hazai GDP-hez.
– A 2020 utáni uniós költségvetés tervezése már elkezdődött, ugyanakkor annak elfogadása vélhetően 2019 végéig is elhúzódhat – részletezte a Mapi vezérigazgatója. Ennek oka, hogy a britek kilépése, a tárgyalások menete jelentősen befolyásolja a tervezendő büdzsét, ráadásul jövőre európai parlamenti választások is lesznek. A számítások szerint a brexitet követően 10 százalékkal csökkenhet az unió bevétele, ugyanakkor arra vonatkozó adatok nincsenek, hogy a briteknek jelenleg fizetendő, magas agrártámogatások mennyiben kompenzálják a kieső összeget.
Magyarország a korábbi, a bruttó nemzeti jövedelemmel (GNI) arányosan átlagosan évi 0,81-1,01 százalék közötti összeget fizetett az uniós kasszába. A kormány még februárban felajánlotta, hogy kész ezt az arányt 1,1-1,2 százalékra emelni, és a közép-európai tagállamok is hasonló felajánlásokat tettek. Essősy Zsombor ezzel kapcsolatban kiemelte: ha a britek kilépésén kívül más nem változik, akkor az új uniós ciklusban is a jelenlegihez hasonló összeg érkezhet hazánkba. Ugyanakkor ezeknek a pénzeknek a felhasználását már másra kellene fordítani.
A korábbiakkal ellentétben több lenne a visszatérítendő vagy részben visszatérítendő támogatási konstrukció. Az infrastruktúra fejlesztése helyett pedig mindinkább előtérbe kerül a humánképzés, elsősorban az új technológiák felé. Emellett védelmi és migrációs kiadásokra is nagyobb összeget kellene fordítaniuk a tagállamoknak.
Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség miniszterhelyettese korábban lapunknak arról beszélt, egységes, erős Európa létrehozása a cél a 2020–2027-es európai uniós költségvetés tárgyalása során, ahol az erős nemzetállamok egyenjogúsága mellett térhet vissza a kontinens a globális politikai, valamint gazdasági színtérre. Ehhez ugyanakkor nagyobb ráfordításra van szükség, ezért tette meg Magyarország a GNI-arányos, 1,2 százalékos felajánlását.
