– Nem bénul le januárban a lakosságot kiszolgáló napi fogyasztásicikk-ellátási lánc, a mintegy 350 ezer embert foglalkoztató kiskereskedelemben ugyanis nincs ágazati kollektív szerződés, amely a munkavégzés különös szabályairól szólna, egy cég kivételével mindenütt az alapvető törvényi feltételek szerint zajlik a foglalkoztatás. A túlóráztatás egyébként sem éri meg a piacot meghatározó munkaadóknak, a kölcsönzött munkaerő költségei kedvezőbbek. A cégek különben sem riasztanák el a dolgozókat hátrányos intézkedésekkel, mivel munkaerőhiány van ezen a területen is, vagyis nem kell arra számítani, hogy az áruházakban is leteszik a munkát az év elején – közölte a Magyar Időkkel a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezete (KDFSZ).
Annak kapcsán jelezték ezt, hogy az ellenzéki pártok és a hozzájuk csatlakozó, a munkavállalókat a túlóratörvény kapcsán valótlan állításokkal félrevezető szakszervezetek a múlt pénteki tüntetésen azt hangoztatták, hogy több terület bevonásával általános sztrájkra készülnek januárban, amelynek során lebénul az egész ország. A fogyasztási cikkek ellátásában azonban nincs oka az érintetteknek arra, hogy tiltakozzanak, mivel a jogalkotó eleve sem kötelezi többletmunkára őket. Ha mégis felmerül egy kereskedelmi cégnél, hogy változtatnak a foglalkoztatás eddigi körülményein, akkor is elsőként tárgyalóasztalhoz ülnek a munkaadóval.
– Az ellenzékiek a dolgozókkal való szolidaritást hiányolják a kormány részéről, miközben 2015-ben szembementek ezzel, amikor a vasárnapi munkavégzés tilalmának elrendelése miatt tiltakoztak, és több százezer áruházi dolgozó pihenéshez való jogát kérdőjelezték meg. Egyértelmű, hogy most is a politikai szándékaik szerint használják ki a dolgozókat – állítja a KDFSZ elnöke. Bubenkó Csaba rámutatott: az egyik külföldi tulajdonú áruházláncnál elszámolási vita miatt néhány éve sztrájkra készültek a gépkocsivezetők, azt azonban megakadályozta az őket képviselő Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete, amely a rabszolgamunka ellen lázító Magyar Szakszervezeti Szövetség elnökségében képviselteti magát. A szakszervezet 2012-ben olyan kollektív szerződést kötött a céggel, amely szerint azóta legálisan lehet többlettúlórára kötelezni az alkalmazottakat.
Hiába hergelik az alkalmazottakat a balos szervezetek, nincs sztrájkhangulat a boltokban
Fotó: Katona Van
Becsapják az embereket
Szándékosan félremagyarázza az ellenzék az önkéntes túlmunkaidő bővítéséről szóló törvényt – mutatott rá a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában Varga Mihály. A pénzügyminiszter leszögezte: senki nem kezdeményezett olyasmit, ami szembemenne az uniós irányelvekkel, ez igaz a túlórakeret és a túlórarendszerek módosítására is. A magyar gyakorlat lehetővé teszi, hogy a munkavállaló önként – írásos beleegyezése mellett – többletmunkával több pénzt keressen. – A jelenlegi helyzetben a munkavállaló van jobb helyzetben. Ugyanis míg 2010-ben még 12 százalékos volt a munkanélküliség, most ez már 3,6-3,7 százalék körül van, közelít a teljes foglalkoztatottsághoz – húzta alá a tárcavezető. A szerdán ismét eredménytelenül zárult minimálbér-tárgyalásokról Varga Mihály elmondta: mindenkinek az lenne a legkényelmesebb és a legjobb megoldás, ha a munkaadói és a munkavállalói oldal képviselői meg tudnának állapodni. A miniszter szerint ugyanis meg kell találni az egyensúlyi pontot. – Van még néhány nap az évből, ha nem születne megállapodás, akkor kell a kormánynak nyilatkoznia az ügyben – tette hozzá. A túlóra szabályozásával kapcsolatos hangulatkeltésről Hollik István kormányszóvivő elmondta: az ellenzék továbbra is hazudik a munka törvénykönyve módosításáról. Ennek pedig az az oka, hogy elveszítették a tavaszi parlamenti választásokat, ezért utcai erőszakkal próbálják magukhoz ragadni a hatalmat.
