Egyre több fejlesztést valósítana meg a hazai mikro-, kis- és középvállalkozói szektor, azonban a kereskedelmi bankok még mindig nehezen adnak kölcsönt a kisebb összegű beruházásokhoz. Azonban több megoldás létezik arra, hogy elegendő forráshoz jussanak a cégek. A középvállalkozások, tehát a legalább 250 főt foglalkoztató cégek már kedvezőbb ajánlatokat várhatnak pénzintézetüktől, azonban a kisebb vállalatoknak sok esetben érdemesebb inkább a vállalkozásfejlesztési kölcsönök, valamint a garanciavállalások felé indulni.
Pár milliós beruházások
A mikro- és kisvállalkozásoknak sok esetben kisebb összegű kölcsönökre lenne szükségük, a már meglévő üzletük fejlesztéséhez, vagy akár új eszközök beszerzéséhez, cégalapításhoz, azonban a kereskedelmi bankoknak elsősorban a nagyobb összegű hitelkihelyezés éri meg – mondta a Magyar Időknek Szalai Piroska, a Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítvány (BVK) kuratóriumi elnöke.
Ezért a nagy pénzintézetek a kisebb összegű kérelmeknél az elsősorban a lakosságnak szánt, meglehetősen magas kamatozású személyi kölcsönöket ajánlják. A szintén lakosságnak szánt, kedvezőbb kamatozású hiteleket – például lakáshiteleket – pedig nem használhatják fel vállalkozásfejlesztési célokra. Ez az oka annak, hogy a közgazdászok Európa-szerte a speciális pénzügyi eszközök lehetőségét vizsgálják.
A BVK például kimondottan a mikrohitelezésre specializálódott, sok esetben összevonva más szolgáltatásokkal, például üzletfejlesztéssel. A nonprofit hitelkihelyezés a teljes futamidő alatt tanácsadással is párosul, így könnyebben garantálható a vállalkozások életképessége.
Szalai Piroska kiemelte: az említett mikrohiteleknél is előre meg kell határozni, hogy a vállalkozás milyen beruházást kíván megvalósítani. Három lehetőség közül választhat.
Az első a kis összegű, beruházási célra felhasználható hitel, amely többek közt eszközök, berendezések beszerzésére fordítható. A második a tartós forgóeszköz vásárlásra nyújtott kölcsön, amely például új beruházásra, technológiai fejlesztésre használható fel. A harmadik lehetőség az áthidaló hitel, amely azoknak a cégeknek ajánlott, ahol a beruházásának ellentételezése csak több hónap múlva térül meg. Ide sorolható az uniós pályázatok előfinanszírozása is. Az elnök emlékeztetett: egy nagyobb vállalkozásra a kereskedelmi bankok már másképp tekintenek, mivel pénzforgalmuk alapján jellemzően egyéb szolgáltatásokat is igénybe vesznek.
Garanciát kell felmutatni a banknak
A bankok hitelezési kockázatának csökkentése, valamint a hatékonyabb forráshoz jutás érdekében egyre fontosabb szerepet tölt be a garanciaszervezetek által nyújtott készfizető kezesség – derül ki a Magyar Nemzeti Bank friss jelentéséből. A tanulmány szerint a garanciaszervezetek hazánkban is reagáltak a piac kihívásaira, 2013 vége óta mind nominális, mind pedig relatív értelemben folyamatosan bővül az intézményi kezesség mellett – jellemzően állami viszontgaranciával – nyújtott kkv-hitelek állománya, amely a garantőr szervezetek egyre rugalmasabb működésére vezethető vissza.
Az elmúlt időszakban meghozott hatékonyságjavító intézkedéseknek köszönhetően már csökkent a hitelkérelmek átfutási, bírálati ideje, azonban a jelentés szerint a bankok lassabb alkalmazkodóképessége miatt az arány a következőkben még tovább javulhat. A garanciavállalás mellett kérelmezett ügyletek elutasítása pár százalék körüli arányra esett vissza.
Az Európai Unió szintén a garanciavállalásra helyezi a hangsúlyt a kkv-szektor hitelezése érdekében, ezáltal a gazdasági növekedés elősegítése miatt. Korábban a K&H Bank lapunkkal azt közölte, az idén február 4-én írta alá az Európai Beruházási Alap és a K&H az együttműködésükről szóló dokumentumot, amelynek értelmében Magyarországon elsőként a K&H Banknál érhető el a COSME uniós garanciaprogram, ami ötvenszázalékos, az ügyfelek számára díjmentes hitelgaranciát nyújt a mikro-, kis- és középvállalkozások hitelfelvételének nagyfokú ösztönzése érdekében. Május végéig a konstrukció 4,9 milliárd forint és összesen 496 ügylet mögé lett bevonva, tehát az új ügyletek harminc százalékát a kezességvállalási konstrukcióval kötötték a kkv-k.
Nagyjából harmincezer mikrocég nem jut megfelelő forráshoz
Lesújtók a statisztikák
A mikrocégek körében mintegy harmincezerre tehető azoknak a vállalatoknak a száma, ahol hitelezési rés mutatható ki – olvasható a Magyar Fejlesztési Bank felmérésében. A jelentés szerint a hitelkérelem részbeni elutasítása miatt mintegy nyolcezer, a teljes elutasítás révén ötezer, a hitelajánlat elutasítása vállalati részről kétszáz, a hitelajánlat be nem nyújtása nyomán pedig 19 ezer cég szorul ki a hitelezési piacról. A finanszírozási rés becsült nagysága – figyelembe véve, hogy a részben elutasítottak a hiteligény mekkora hányadát kapják meg – 570 milliárd forintra tehető, ami a 2016. áprilisi teljes vállalati hitelállomány 9,6 százalékát éri el.
A finanszírozási rés mintegy tizede a részleges hitelkérelem-elutasítás eredménye, ötöde a teljes elutasítás következménye, három-négy százaléka a hitelajánlat kérelmezői oldalról történő visszamondásából fakad, és nagy hányada, mintegy kétharmada annak az eredménye, hogy a vállalatok meg sem próbálkoznak hitelkérelmet benyújtani, mert visszautasítástól tartanak. A jelentés leszögezi: a nagyvállalatok forráshoz jutása sem a 2008-as válság alatt, sem azt követően nem esett vissza jelentősen.
A kereskedelmi bankok többször hangsúlyozták az utóbbi időszakban: tovább kívánják bővíteni a kkv-k hitelezését. Az OTP Bank lapunk megkeresésére azt közölte: a kereslet mérsékelt növekedése várható a kkv-szektor egészében, de egyes ágazatokban – különösen ahol az export húzza a bővülést, vagy ahol az európai uniós források hatása is érvényesül – nagyobb keresletélénkülésre lehet számítani.
Az építőiparban és néhány technológiailag intenzív, vagy a lakossági fogyasztás vezérelte alágazatban szintén nagyobb növekedéssel számol a pénzintézet. Kiemelték: a hitelintézet évről évre a kkv-k piaci részesedését meghaladóan kívánja bővíteni a hitelaktivitását.
Szakértői segítség az igényléshez
A jövőben jelentős szakértői segítségre számíthatnak a mikro-, kis- és középvállalkozások a hitelkérelmek elkészítéséhez és benyújtásához a Takarékbanknál a helyi vállalkozásfejlesztési alapítványok segítségével. Ez azért is fontos, mert a jövőben több olyan uniós pályázat is megjelenik, amely kimondottan a kkv-szektornak szól. A vállalkozások jelentős része azonban nem rendelkezik a sikeres pályázáshoz vagy hitelkérelemhez szükséges ismeretekkel, például a támogatás vagy hitel odaítéléséhez elengedhetetlen, megfelelő minőségű és tartalmú üzleti tervvel. Sokan irreális elképzelésekkel vágnak bele az igénylésbe, a tervezett fejlesztés nem finanszírozható szabályosan vagy nem életképes elgondolásra épül. A beérkezett pályázatok csaknem felét formai hiba miatt nem bírálják el pozitívan. (MTI)
