Csaknem négy és fél millió forintot fizetett ki egy fogyasztó egy vállalkozásnak előre, amely az ígérte, cserébe eladja a fogyasztó tulajdonában lévő három üdülési jogot. Egy évig semmi sem történt, a cég még csak nem is válaszolt a megkeresésekre. Kis utánajárás után kiderült, futhat a pénze után a panaszos, hiszen tizenegy különböző végrehajtási eljárás volt folyamatban az üdülési joggal üzérkedő vállalkozás ellen.
A Budapesti Békéltető Testülethez érkező, üdülési joggal kapcsolatos kérelmek azt mutatják, a timeshare, vagyis az időben megosztott üdülési jog piacán a fogyasztók sérelmei általában a már meglévő üdülési joguk eladásával kapcsolatosak. Ma már többen szabadulnának üdülési joguktól, mint ahányan újat vásárolnának, ezért mostanra külön piaca alakult ki a másodlagos értékesítésnek. Azonban e területen is sok a csaló, a fogyasztók ráadásul általában csak később szembesülnek azzal, hogy a szóbeli ígéretek ellenére a vállalkozások írásban nem is a már meglévő üdülési jog értékesítésére, hanem csak hirdetési, például promóciós tevékenységre vállaltak kötelezettséget.
A békéltető testület ezért közleményében arra hívta fel a figyelmet: a fogyasztók gondosan válasszák meg a vállalkozást, amelynek megbízást adnak üdülési joguk eladására. A www.e-cegjegyzek.hu internetes oldalon, illetve személyesen a cégjegyzéket vezető cégbíróságon is könnyen utána lehet nézni annak, van-e folyamatban olyan jogi eljárás, amely vita esetén veszélyezteti a vállalkozásnak átadott, akár több millió forintos összeg visszatérítését.
Soha ne adjanak át előre a fogyasztók jutalékot vagy megbízási díjat a vállalkozásnak, még a költségekre hivatkozva sem, a megbízási díj ugyanis csak később, a megbízás teljesítésekor jár a megbízottnak, kivéve, ha a szerződésben erről másképp rendelkeztek. A békéltetők szerint az üdülési jogok tulajdonosai azt is kezeljék fenntartással, ha a jogügylet célja (a készpénzhez jutás) ellenére olyan kérést kapnak a vállalkozástól, amely további befizetésekre vonatkozik.
Drága nyűg
A több százezres vagy milliós összegért megvásárolt üdülési jog kifizetése mellett a tulajdonosoknak rendszeres kiadásuk is van. Ez nem más, mint a szálláshely fenntartásáért számolt, átlagosan 40–100 ezer forintos éves költség. Ezt akkor is kell fizetni az apartman üzemeltetőjének, ha az adott évben a tulajdonos nem használja a meghatározott időszakban rendelkezésére álló szálláshelyet. A fenntartási költség ugyan a szerződések szerint emelkedhet, nem mindegy azonban, milyen mértékben. A jellemzően rezsire, felújításokra, marketingre fordított összeget csak hivatalos döntés alapján emelhetik a cégek, önkényesen nem. Mégis több szállásszolgáltató cég él vissza az emelés lehetőségével, s nem ritka, úgy kérnek egyre dráguló fenntartási díjakat a tulajdonosoktól, hogy nem derül ki, milyen plusztételek indokolják a követelést.
