A tavaly tapasztalt élénkülést a befektetési céllal vásárlók mellett azok a háztartások alapozták meg, amelyek a válság éveiben elhalasztották lakásvásárlási döntésüket. Soóki-Tóth Gábor, az OC elemzési
vezetője rámutatott: területileg nagyok az eltérések, így például az ország keleti részében valójában csak a nagyvárosok térségében élénkült a forgalom. Budapest agglomerációjában fajlagosan alacsonyabb volt az adásvételek száma, amit az itt található települések viszonylag magas népességszáma, a családi házak túlsúlya, valamint a fővárosból történő kiköltözés mértékének csökkenése magyaráz.
Az új építésű lakások – a korábbi évekhez hasonlóan – az éves forgalom elenyésző, alig három százalékát tették ki. Az átlagos áremelkedés típusonként és régiónként is eltérő volt. A budai panellakások átlagára több mint negyven százalékkal nőtt, de a fővárosban a téglalakások is 24, a családi házak pedig 19 százalékkal drágultak.
A másik végletet a keleti országrész téglaépítésű, használt társasházi lakásai jelentik, amelyek némileg olcsóbbak is lettek. A családi házak tulajdonosainak kellett a legtürelmesebbnek lenniük, hiszen átlagosan fél évbe került, mire vevőt találtak ingatlanjukra.