- A kormány hatéves bérmegállapodásra törekszik a munkaadókkal és munkavállalói szervezetekkel
- Ha sikeres lesz a megállapodás, akkor már jövőre jelentősen mérséklődhetnek a munkáltatói terhek és ezzel párhuzamosan emelkedhet a minimálbér.
- 2022-ig összesen 14 százalékponttal csökkenhetnek a járulékok.
- Hat éves időtávban 40 százalékkal emelkedhetnek a minimálbérek
A kormány úgy látja, hogy olyan helyzet állt elő, amikor lehet egy kicsit bátrabban tervezni, hiszen a növekedés adott, az államkassza helyzete stabil, ami lehetőséget ad ahhoz, hogy a következő másfél-két évre megtervezzük a folyamatokat – mondta Varga Mihály.
A miniszter kiemelte, hogy az elmúlt években látott béremelkedésnek a következő időszakban folytatódnia kell, a kormány számításai szerint. A következő hat évben reálértéken akár 40 százalékos emelkedést is jelenthet.
Első lépésben a kormány azt javasolja, hogy a 2017-es 4 százalékpontos járulékcsökkenés után 2018-ban további 2 százalékponttal mérséklődjön a teher. Ha ezek megvalósulnak, akkor a 2019-től 4 éven keresztül újabb 2-2 százalékponttal csökkenjen a munkáltatók járulékterhe, ha a reálbérek emelkedése eléri az évi 6 százalékot.
A kormány szerint 6 éves ciklusban a béremelések mértéke reálérteken akár a 40 százalékot is elérheti, ennek természetesen a gazdaság teljesítőképességét nem szabad veszélyeztetnie – emelte ki a miniszter.
A kormány abban érdekelt, hogy a javaslat minden partner számára vállalható megoldás kiindulópontját jelentse – mondta Varga Mihály, hozzátéve, hogy folytatják az egyeztetéseket a következő napokban. Ennek a végén egy olyan, 6 évre szóló megállapodást szeretnének kötni, amely biztosítja mindenkinek, hogy előre látható pályát tudjanak megtervezni.
Kérdésre válaszolva a nemzetgazdasági miniszter elmondta, több szempont is előkerült a pénteki megbeszélésen a versenyképesség és a hatékonyság javítására, amelyekben szeretnének minél szélesebb körű egyetértést elérni az egyeztetések során.
szakszervezetek: Kellemes meglepetés volt a kormány javaslata
Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének (MOSZ) elnöke a sajtótájékoztatón elmondta: kellemes meglepetés volt a szakszervezeteknek, hogy a követeléseiket meghaladó minimálbérre és szakmunkás bérminimumra tett ajánlatot a kormány. Hozzátette, hogy a szakszervezetek elmúlt években megfogalmazott javaslatait siker koronázta.
Véleménye szerint a gazdaság fejlődése, a munkaerőhiány, és már a fogyasztás növekedésének a gátjává váló alacsony kereseti szint vezetett ehhez a kormányzati javaslathoz.
Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke szerint a kormány által javasolt béremelési mértékek önmagukban túl nagy terhet rónának elsősorban 2017-ben a munkáltatói szférára, ezért a mértékekről tovább kell tárgyalni. Felhívta a figyelmet arra, hogy a jelenlegi nagyon kedvező költségvetési helyzetben az ajánlott 4 százalékpontos munkáltatói járulékcsökkentésnél nagyobb terhet kellene vállalnia a büdzsének. Hozzátette: pozitívan fogadták a kormány kezdeményezését a több éves megállapodás megkötésére, mivel a kiszámíthatóság nagyon fontos.
Ha jövőre 15 százalékkal nőne a bruttó minimálbér, akkor annak összege 128 ezer forintra emelkedhet a jelenlegi 111 ezerről, míg a szakmai bérminimum 129 ezer forintról 161 ezerre ugorhat. Egy újabb 8 százalékos emelés 138 ezer forintra, míg a bérminimum 12 százalékkal mintegy 180 ezer forintra emelkedhet.