Hasznos szolgáltatásokat kínálni és helyreállítani a törvényességet – ez az új fővárosi kamarai elnök programja a közeljövőre. Csoltó Gábort, akit a Budapesti Iparkamara (BKIK) közgyűlése több mint 90 százalékos többséggel választott elnökké két évre, elsőként két aktuális kérdésről, az 5000 forintos regisztrációs díj sorsáról, illetve az uniós adatvédelmi szabályok alkalmazásáról kérdeztük.
Az elnök leszögezte, hogy tévesen tulajdonítottak neki olyan kijelentést, hogy eltörölnék a regisztrációs díj fizetését, hiszen azt törvény szabályozza, a BKIK pedig jogalkalmazó, nincs módja változtatni ezen. Ugyanakkor úgy vélte, az összeg mára jelentéktelenné, jelzésértékűvé vált.
Ráadásul a fővárosi vállalkozások ennek révén bekerülnek egy fontos és pontos nyilvántartásba, ami önmagában nagy érték. Mellesleg a kamara nem kezdeményezi az adóhatóságnál, hogy hajtsa be az elmaradt összeget – mondta az elnök. Ezzel szemben olyan szolgáltatásokat kíván felkínálni, amelyek értéket képviselnek, igénybevételükkel a vállalkozók mintegy „lelakhatják” a díjat. Ilyen lehet a cégnyilvántartás, ezért a BKIK az elmúlt években többször kezdeményezte, hogy ez a feladat kerüljön a kamarához.
Ami az Európai Unió új adatvédelmi rendelkezéseit illeti, a kamara levelet írt Varga Mihálynak, amelyben a kkv-knak szankciómentes türelmi időszakot kértek a rendelet végrehajtására. A levél tartalma visszaköszön egy törvényjavaslatban, így eleinte nem büntet, csak felszólít az illetékes hatóság. Az elnök elmondta, azzal is segítik a kkv-kat, hogy új adatvédelmi mintadokumentumot készítenek és tesznek közzé a kamara honlapján, amit a kkv-k mintegy személyre szabhatnak.
Emellett folyamatosan szerveznek GDPR-képzéseket, amelyek nagy érdeklődés mellett zajlanak. Tervezik egy közösségi iroda létrehozását az iparkamara budai székházában, egy hasonló remekül működik Bécsben is, és a budapesti közösségi irodák kifejezetten kedveltek. Igaz, mondta az elnök, hogy ehhez át kell tekinteni a székház műszaki állapotát, és minden bizonnyal el kell indítani egy hosszú távú rekonstrukciós és IT-fejlesztési programot.
A BKIK olyan gazdasági önkormányzat, amelyre szükség van közvetítőként a gazdaság és a politika között. A kamarában sok választott tisztségviselő dolgozik társadalmi munkában, szabadidejét nem kímélve képviseli a vállalkozói szféra érdekeit – emlékeztetett az elnök. A korábbi egzotikus célországokba indított szakmai delegációk gyakorlata helyett Csoltó Gábor szerint a BKIK nemzetközi stratégiája fókuszában a szomszédos országok mellett Oroszország és Németország kell hogy álljon – sokat tanulhatunk a környező kamarák gyakorlatából.
Magáról a kamaráról, annak szervezeteiről is szükséges beszélni, mondta az elnök, aki korábban az ipari tagozat vezetője volt. Az első intézkedései között tervezi a törvényességi helyzet visszaállítását. Nem elfogadható ugyanis, ha a kamarában különféle posztok tartósan betöltetlenek. Elő kell készíteni és a legsürgősebben kiírni ezekre posztokra a választásokat. Az üres helyek feltöltése is szükséges ahhoz, hogy a képviselet ezután törvényes és tisztességes legyen.
A kamara egyik nagy értéke, hogy alulról építkezik, és legfontosabb feladata a budapesti vállalkozások érdekeinek képviselete. A kamara köztestület, vagyis nemcsak a tagjait képviseli, hanem az egész fővárosi gazdaság szereplőinek érdekeit. Ennek a városnak ugyanis legalább 250 ezer vállalkozója van, akiket képviselni kell. A kkv-k jelentőségéről elég annyit mondani, hogy a munkavállalók 70 százaléka ebben a szférában helyezkedett el.
A kamarának napjainkban 3500 önkéntes tagja van, ami Csoltó Gábor szerint kevés, és amin változtatni kell. A BKIK-nak hasznos szolgáltatásokat kell nyújtania a kisvállalkozók számára, el kell érni a középvállalkozókat, és a multik számára is fontosnak kell lenniük. Vannak stratégiai partnerek: a főváros, a vegyes kamarák s más érdekképviseletek, amelyekkel javítani kell az együttműködés hatékonyságát. Az elnök emlékeztetett, hogy korábban volt olyan időszak, amikor a fővárosi rendeleteket nem lehetett meghozni az iparkamara nélkül.