A tavalyi kétszázalékos gazdasági növekedést követően idén 3,6 százalékos, 2018-ban négyszázalékos GDP-bővülésre számítanak a Takarékbank elemzői – mondta szerdán újságíróknak Suppan Gergely, a vállalat vezető elemzője. A bérek jelentős emelkedése és a háztartások ennek kapcsán várt élénkülő kereslete ellenére az egyensúlyi folyamatok nem kerülnek veszélybe, a legújabb elemzés értelmében a tavalyi rekordalacsony, becslések szerint 1,3 százalékos eredményszemléletű államháztartási hiány ugyan növekedni fog, de ez sem fenyegeti a GDP-arányos államadósság további csökkenését.
Ez a mutató a GDP várható emelkedésével Suppan szerint 2018-ban már 70 százalék alá eshet. Az infláció éves üteme ugyan hosszú idő után a háromszázalékos cél közelébe emelkedett, de komoly árnyomás nem fenyeget. A Takarékbank a jövő év végére másfél százalékos alapkamatot vár, de mint azt kérdésünkre Suppan elmondta, ez nem tekinthető kőbe vésettnek, lehet, hogy a jegybank csak később emel kamatot.
A Pénzügykutató Zrt. által bemutatott legfrissebb előrejelzés szerint a GDP növekedési üteme négy százalék fölé is emelkedhet az idén, mivel az alacsony bázison megugranak a beruházások, a fogyasztást pedig a továbbra is dinamikusan emelkedő reáljövedelmek mellett az erősödő áruhitelezés is táplálja. Ez az optimista előrejelzés megfelel a kormányzati várakozásoknak is. A kutatóintézet szerint a munkanélküliségi ráta tovább csökken, a foglalkoztatás növelése azonban már korlátokba ütközik a rendelkezésre álló munkaerő oldaláról.
Az idén nagyon mély bázison jelentős, 16 százalékos beruházásnövekedés várható az elemzés szerint, ami a gazdasági bővülés egyik fő forrása lesz. Elsősorban az uniós pénzek nagyobb beáramlása ad lendületet, a kormányzati intézkedések több módon is javítják az uniós források elérhetőségét. A támogatási rendszer átalakítása nyomán a lakásépítések is fellendülnek.
A Századvég Gazdaságkutató Zrt. szintén szerdán kiadott előrejelzése szerint a magyar gazdaság idén és 2018-ban is jelentősebben bővülhet, ennek mértéke idén 3,6, jövőre 3,4 százalékos lehet. A növekedés motorja mindkét évben a fogyasztás, illetve a beruházás lehet. A fogyasztás bővülését a lakosság rendelkezésre álló jövedelmének növekedése okozza, ami a kedvező munkaerőpiaci folyamatokra és a növekvő bérszínvonalra vezethető vissza.
A bérek jelentős, az intézet becslése szerint átlagosan 10 százalék feletti növekedéséhez hozzájárul az egyre több ágazatban megjelenő munkaerőhiány mellett a minimálbér és a garantált bérminimum idei 15 és 25, valamint a jövő évi 8 és 12 százalékos növelése, és a munkát terhelő járulékok idei 5, illetve jövő évi 2 vagy 2,5 százalékpontos csökkentése.
Így a fogyasztás bővülése idén 5,1, míg jövőre 4 százalékos lehet. Ez azt is jelenti, hogy míg az 1970 és 2010 közötti időszakban – 40 év alatt – a nettó reálbér 28 százalékkal nőtt Magyarországon, addig 2010 és 2018 között, 8 év alatt reálértelemben várhatóan összesen 40 százalékkal emelkedik, figyelembe véve a családi adókedvezmény bevezetését is.