– A német Grüne Woche és a magyar AgroMash Expo kiállítói listájából lehet látni, hogy mely területek jelentik aktuálisan az irányát a mezőgazdaságnak?
– Látszik, hogy mik azok a nemzetközi irányok, amelyek világszerte megfogalmazódnak az agráriummal szemben elvárásként. Környezettudatosság, állatjóléti intézkedések, munkaerőhiány megoldása. Ez mind visszaköszön. A precíziós gazdálkodás, a robottechnika, a digitalizáció mind ezt az irányt szolgálja.
– Azt mondta, hogy „2019 az építkezés évének tekinthető”. Az eddigi évek szóltak a talpon maradásról?
– Szándék szerint minden év a fejlődésről szól, de az idei év kifejezetten az építkezés évének nevezhető a szó legszorosabb értelmében. 620 milliárd forint beruházási támogatás érkezett a gazdákhoz. Ennek kell beépülnie az ágazatba 2019-ben. Ennek gyökeres változást kell előidéznie a versenyképesség és a jövedelemtermelő képesség terén. Az elmúlt évtizedben megtanultunk termelni a mennyiségi kibocsájtás szintjén. Több mint 150 százalékkal nőtt például 2010 óta a mezőgazdaság kibocsájtása – mennyiségi alapon. A jövedelemtermelő képesség terén van még lemaradásunk. Ezért is nagyon fontos a 2019-es év, hiszen az új technológiák mind a jövedelmezőséget, versenyképességet fogják javítani.
– Válaszában a kérdés: épületek épülnek, vagy technológiákat fejlesztenek a 620 milliárdból?
– Mindkettőre nagy szükség van. A feldolgozó üzemtől kezdve a hűtőházon át a tehénistállóig épületek épülnek, de a bennük lévő berendezés már technológia. Abban, hogy versenyképességről beszéljünk, az épület energiahatékonyságának is nagy szerepe van, az állatjóléti kérdéseknek is nagy szerepe van. A kettőt együtt kell kezelnünk.
– Ez visszahat a jövedelem-termelő képességre?
– Hogyne. Nem mindegy, hogy télen egy istállót kell-e fűteni, vagy nem kell, mert olyan a szigetelés? Van-e napelem a tetején, ami önálló áramellátást biztosít? Minden fillér számít az adott gazdaság jövedelmezősége szempontjából.
– Az eddig rendelkezésre bocsájtott összegeken felül vannak azok a tételek, amik a Digitális Agrárstratégia forrásait jelenthetik?
– Ha valaki egy gépet vásárol, akkor az már a Digitális Agrárstratégia része is. Olyan technológiai színvonal van ma már, hogy egy aratást végző kombájn műholdról vezényelt. A kombájn computere hívja be a traktort a szántóföld széléről, ez szabályozza a traktor sebességét, vagy a gabona ürítését egyaránt. Olyan permetezőgépek vannak forgalomban, amelyek egy nagy tartály helyett sok kis tartályból álló szerkezetek. A benne lévő vegyszer így nem összekeverve áll rendelkezésére, hanem a gép szabályozza, hogy mikor melyik komponenst kell kijuttatnia, attól függően, hogy a szenzorok például gyomnövényt érzékelnek, vagy a haszonnövény valamely betegségét. Nincs pazarlás.
– Elképzelhetetlen a fejlődés a 10 évvel ezelőtti állapotokhoz képest. Ezt a technológiai fejlődést muszáj nyomon követnünk, mert ha akár csak 1-2 évet kihagyunk, akkor nagyon lemaradunk.
– Ilyen területen több gazdának volt beruházási szándéka, mint ahánynak sikerült nyernie. Annak érdekében, hogy a fejlődést ne akasszuk meg, az Agrárminisztériumban dolgozunk egy olyan lehetőségen, ami olcsó, kamattámogatott hitellehetőséget biztosítana a gazdáknak. Legközelebb ugyanis új Európai Uniós forrás csak 2023-ban lesz. A mostani forrásokat pedig már odaítélték. Nem akaszthatjuk meg 4 évre a beruházási kedvet.
– Ha már 2023: ha a Közös Agrárpolitika új keretei még alakulnak, és az már most látszik hogy a második pillérben esetleg kevesebb lesz a forrás, – miközben szigorúbbak lesznek a követelmények is, ahogyan ezekhez a fejlesztési forrásokhoz hozzá lehet jutni, – akkor kérdés, hogy a gazdálkodok nem a „biztosra” fognak-e menni, és a rendelkezésre álló összegeket inkább valami olyanra költik, amit már ismernek – ahelyett, hogy új utakat törnének maguknak ismeretlen terepein a digitalizált agráriumnak…
– …ezért kell létrehozni a Digitális Akadémiát. Erről szól a stratégiánk. Meg kell ismertetni a gazdákat ezzel a lehetőséggel. Itt van jelentősége a generációváltásnak is. A mostani kis- és közepes vállalkozásaink csaknem 30 éve alakultak. Akik alapították, azok most egyszerre értek abba a fázisba, hogy át kellene adniuk a gazdaságuk irányítását. Ez a helyzet okoz nálunk nehézséget, amit le kell tudni vezényelni. Viszont ha ez sikerül, akkor egy olyan új szemléletű fiatal gazda generáció érkezik, amely nem riad meg a műszaki megoldásoktól, ismeri az informatikai eszközök nyújtotta lehetőséget, és készség szinten kezelik a technológiát. A lehetőségeket kell bemutatnunk a gazdáknak, mert nem fognak tudni mást tenni, mint használni ezeket. Aki ma 50-60 emberrel akar működtetni egy szarvasmarha telepet, az óhatatlanul bajba fog kerülni, mert nem lesz versenyképes. Ma egy több száz tehenes gazdaságot akár kettő emberrel el lehet vezetni!
További részletek Pelyach Gergely interjújában.