Az év elején hirdetett ellenőrzést a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) azoknak a cégeknek a körében, amelyek az Európai Unióban kereskednek. A hatóság figyelmére e vállalkozások közül is leginkább azok számíthattak, amelyek az előzetes adatok szerint bizonyos, jelentős összegre rúgó ügyleteiket idehaza nem vallották be.
Az érintettek kiválasztásához a NAV összevetette a hazai adatokat azokkal az információkkal, amelyek az unió más tagállamainak hatóságaitól érkeztek Magyarországra. Mint az adóhivataltól lapunk megtudta, a kockázatelemzés után a NAV nagyjából félezer vállalkozást választott ki, az egyedi elemzések végeztével 132 gazdasági szereplőnél indult eljárás. A tapasztalatok alapján vegyes kép rajzolódik ki.
– Először is – emelték ki a NAV-nál – akadt néhány olyan vállalkozás, amelyeknél az eltérés nem az érintett hibájából keletkezett, valójában nem is létezett: a hazai cég helyesen járt el, mindent bevallott, amit kellett, az adatok pedig azért voltak különbözőek, mert a külföldi üzleti partnerek tévedtek, helytelenül töltötték ki a szükséges dokumentumokat.
Sokszor azért mulasztottak az amúgy együttműködő cégek, mert tévesen értelmezték a jogszabályt
Fotó: Kurucz Árpád
Többször arra derült fény, hogy bár a jelentős eltérés fennállt, az adószabályok szándékos kikerüléséről mégsem lehetett szó. Ezekben az ügyekben gyakran a jogszabályok téves értelmezése okozta a problémát, esetleg a cégnél figyelmetlenül jártak el, rosszul tartották számon az időszakokat vagy hibás adatokat használtak.
– De – jegyezték meg a NAV-nál – ezek adóalanyok legtöbbször együttműködtek a hivatallal és a feltárt hiányosságokat bevallások, önellenőrzések benyújtásával pótolták. A harmadik csoportba tartózóknál az eltérés létezett, sőt, azt szándékos adókijátszás okozta. E cégek kapcsán a NAV-nál úgy fogalmaztak: az érintett gazdasági szereplők rendszerint sem áfabevallást, sem összesítő nyilatkozatot nem adtak be, az ellenőrzéskor elérhetetlenek voltak, a hivatalos eljárásról szóló értesítő levelet nem vették át, így az abban jelzett időpontban nem is jelentek meg az adóhatóságnál, s általában semmilyen együttműködési hajlandóságot nem mutattak. Az ilyen, elérhetetlen fantomcégek ügyében – mint megtudtuk – a leghatározottabb megoldást választotta a NAV: kezdeményezte több vállalkozás adószámának törlését és a bűnügyi jelzés sem maradt el.
A hatóságnál az ellenőrzés összesített mérlegét megvonva azt közölték, hogy hatszázmillió forint be nem fizetett adóra derült fény, miközben a hivatal kiszabott másfél millió forint mulasztási bírságot.
