Évről évre növekszik az 50 kilowatt (kW) alatti teljesítőképességű, vagyis a háztartási méretű kiserőművek (hmke) beépített összkapacitása Magyarországon. A trendet igazolják a legfrissebben összegzett, 2016-os adatok is, amelyeket a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal publikált pénteken.
A háztartási méretű kiserőművek olyan kisfeszültségű – 1 kilovoltot nem meghaladó –, hálózatra csatlakozó áramtermelő eszközök, amelyek teljesítménye egy csatlakozási ponton nem haladja meg az 50 kilovoltampert (kVA). Ez jó közelítéssel a legfeljebb 50 kW beépített teljesítőképességű kiserőműveket jelenti. A hmke-k a felhasznált energiahordozó fajtáját tekintve nap-, szél-, vízenergiát, biogázt, biomasszát, földgázt, valamint egyéb energiahordozókat (termálmetánt, benzint és dízelt) hasznosítanak. Ebben a kategóriában a múlt év végén már 20 496 berendezés csatlakozott a villamosenergia-hálózatra, ezzel 35 százalékos növekedést regisztrálhatott a hivatal a 2015-ös 15 220 darabhoz képest. Az összkapacitás ezzel párhuzamosan 2016 végére elérte a 165,5 megawattot (MW), ami az előző év végi összesítéshez viszonyítva 28 százalékos növekedést jelent.
A darabszámot tekintve az előző évhez hasonlóan a legtöbb háztartási méretű kiserőmű az 5 kW alatti kategóriában található, tehát ebben a lakossági szegmensre leginkább jellemző kategóriában létesült a legtöbb háztartási méretű naperőmű. 2016 végére 164,08 MW-ot tett ki a napelemes hmke-k beépített teljesítőképessége, ami az összes beépített teljesítmény 99,17 százaléka. Ez összesen 20 401 darab háztartási méretű naperőművet jelentett 2016 végén.
Az energiahivatal jelezte azt is, hogy az 50 kW feletti kategóriában is növekszik a nem engedélyköteles kiserőművek száma. Habár itt kiegyenlítettebb a felhasznált energiahordozók szerinti megoszlás, ebben a csoportban is a napelemek tekinthetők a növekedés motorjának. A hatóság korábban közölte, hogy 2018 végére a hazai napelemes kapacitás – a háztartási méretű kiserőműveket nem számítva – mintegy 2100 MW-ra növekedhet, ha a már jóváhagyott kérelmekhez kapcsolódó összes beruházás megvalósul. Ez az érték a 2015. véginek körülbelül a két és félszerese.
Az előre jelzett növekedés miatt a villamos elosztóhálózatot üzemeltető cégeknek már a közeljövőben jelentős infrastrukturális fejlesztéseket kell elvégezniük. Az új erőművi kivitelezésekről szakértői vélemények alapján a Világgazdaság azt írta, hogy együttesen 500 milliárd forintba kerülhetnek. A költségek 60 százalékát a magyarországi beszállítás, a szerelés és a telepítés teszi ki, a további 40 százalékot pedig a berendezések külföldről történő beszerzése.
Erőművet kap Körösújfalu Fotovoltaikus erőművet telepít az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. a Békés megyei Körösújfaluban. A beruházás az utolsó negyedévében kezdődhet meg, és várhatóan 2018 első negyedévében fejeződik be. A projekt teljes bekerülési költsége egyelőre pontosan nem ismert, mivel a megvalósítására kiírt pályázat még folyamatban van. Annyit azonban már tudni lehet, hogy a tervek szerint a költségek 35 százalékát európai uniós forrásból, 65 százalékát pedig az MVM Hungarowind Kft. saját forrásából finanszírozza majd. A megközelítőleg kétezer panelből álló erőmű teljesítménye 0,5 megawatt lesz, amivel évente mintegy 700 megawattóra villamos energia termelhető, így közel 1000 tonnával csökken az ország szén-dioxid-kibocsátása. Emellett az önkormányzat számára bevételt hoz az, hogy a beruházás céljára hosszú távra adja bérbe a tulajdonában álló területeket.