A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) szerint az idén 4,4 százalékkal nő a magyar gazdaság. Ez a korábbi becsléshez képest 0,8 százalékpontnyi emelkedést jelent, így jelenleg az OECD a magyar kormány várakozásánál is nagyobb bővüléssel számol. A legtöbb szervezet egyébként azzal kalkulál, hogy a magyar GDP növekedése az idén megközelítheti vagy akár meghaladhatja a 4 százalékot.
Ehhez hasonló az Európai Bizottság, valamint az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) 4 százalék alatti előrejelzése is. Varga Mihály pénzügyminiszter a lapunknak adott korábbi interjúban erről azt mondta, hogy az elmúlt évekhez hasonlóan a számot felfelé módosítják majd az év során.
A tárcavezető a jelentés kapcsán tegnap közölte: az OECD szerint hazánk növekedése idén a negyedik legmagasabb lehet a 37 tagország közül. Hasonlóan a kormány április végén publikált konvergenciaprogramjához, amely 4,3 százalékos növekedéssel számolt, a szervezet egyrészt a fogyasztásbővülést eredményező reálbérek gyors emelkedését, másrészt az élénk beruházási aktivitást, harmadrészt a kedvező külső kereslet és a kiépülő újabb kapacitások eredményeként növekvő exportot tekinti a fő hajtóerőnek.
Az OECD értékelése is megerősíti, hogy a magyar gazdaság növekedése előretekintve is stabil és az ágazatok széles körére kiterjedő. A minimálbérek jelentős emelkedése, a foglalkoztatás gyors bővülése az erős lakossági bizalommal párosulva megalapozza a fogyasztás folytatódó növekedését. Az élénk munkaerő-kereslet következtében a bérek emelkedése 2018-ban is két számjegyű lehet, illetve a már jelenleg is az Európai Unió tagállamai közül negyedik legalacsonyabbnak számító magyar munkanélküliségi ráta tovább mérséklődhet.
Az idei kedvező kilátásokat az is megerősíti, hogy erőteljes maradt az első három hónapban a beruházási dinamika. Ugyan azt nem lehetett várni, hogy a 2017. első negyedévi magas bővülési adatot túlszárnyalja a mostani érték, de ahhoz képest is nagyon jó képet fest a 17 százalékos bővülés, amelyről tegnap számolt be a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
– Folytatódhat a beruházások két számjegyű növekedése, amit alátámaszt az építőipari szerződésállomány és a folyamatban levő beruházások soha nem látott értéke is. A lakás- és irodaátadási hullám mellett az uniós támogatású és tisztán állami fejlesztések is gyorsítják bővülést – kommentálta az adatot Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője arra hívta fel a figyelmet, hogy a tegnapi adatközlés alapján szélesebbre nyílt a „beruházási olló”. Az idei első negyedévben ugyanis az állami beruházásoknál jelentős, 65 százalékos volt a növekedés, ezzel szemben a magánszektor beruházásainál egyszázalékos visszaesést látni.
Ez azért fontos, mert a vállalatok beruházásai a múlt évben egyre lassabban növekedtek, az idén folytatódott ez a tendencia, mi azt jelzi, hogy csökken a cégek beruházási kedve. Igaz, a visszaesésben szerepe van a magas bázisnak, egy évvel korábban ugyanis több mint 30 százalékkal növelték beruházásaikat a vállalkozások – tette hozzá Németh Dávid.
Jelenleg azonban több kockázat is látszik. A forint 320 környékén vagy afölött mozog az euróval szemben, de számolni kell a nemzetközi folyamatokkal is. Így például az olasz kormányválsággal, amelynek hatása a hazai piacon is érezhető. Ezzel a kormány is tisztában van.
Varga Mihály a héten a Bloombergnek úgy nyilatkozott, nem lesznek kirívó gazdaságélénkítő lépések a kormány részéről. Ez azt is jelenti, hogy a fegyelmezett államháztartási hiánytartás és az államadósság csökkentése mellett a jövőben elképzelhető a növekedés ütemének lassulása.