Milliárdos megrendeléscsomaggal térhetnek haza azok a magyar digitális fejlesztőcégek, amelyek a ma záruló hannoveri CeBIT informatikai kiállításon vettek részt. A nemzeti standon beszélgetett a Magyar Idők Major Gáborral, az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetségének (IVSZ) főtitkárával a magyar fejlesztések egyediségéről és üzleti esélyeikről.
– Az információk elérhetősége miatt a világ nagyon összeszűkült, és tulajdonképpen minden országban ugyanolyan problémákra keresnek digitális megoldásokat – mondta Major Gábor, példaként említve a parkolást segítő vagy a beltéri helymeghatározó fejlesztéseket.
– Egy jó ötlet csupán egy jó kezdetet jelent. A valódi kérdés az, hogy ki tud olyan céget építeni, amelyet képes a nemzetközi piacokra is skálázni.
Major Gábor szerint a nemzetközi szereplőktől azt a fajta nyitottságot, cégépítést és cégkultúrát tanulhatja el a magyar üzleti szféra, ami a szocializmus alatt kikopott.
– Szerencsére az új vállalkozói generáció már beszél angolul, online tájékozódik, megtanulja, hogyan kell prezentálni, pozicionálni a termékét, vagyis el tud igazodni a nemzetközi vizeken. De jellemző a magyar középvállalati tulajdonosi rétegre az is, hogy folyamatosan kontrollálni akarja az üzletvitelt. Ezt el kell engedni, mert felesleges feszültséget okoz, és akadályokat támaszt a nemzetközi terjeszkedés elé – fűzte hozzá a főtitkár, de beszélt arról is, mi az, amit a magyar fél nyújthat a világnak.
– Az összes magyar kiállítónk különleges, valamit jobban tud a versenytársainál. Ezért érdemes beszállni a versenybe az első ránézésre nagyon hasonló fejlesztések közé is – mondta Major Gábor, aki emellett felhívta a figyelmet arra, hogy a külföldi szervezetek irigykedve nézik azt az összefogást, ami a Digitális jólét program révén alakult ki Magyarországon.
Szerinte az, hogy az állam ennyire szoros és aktív, érdemi párbeszédet folytat a társadalommal és a piaci szereplőkkel, példaértékű, függetlenül attól, hogy természetesen már minden országban vannak állami digitális programok vagy a témáért felelős miniszter.
Sokat tanulhatnak a magyar informatikai társaságok a külföldi partnerek gyakorlatából
Fotó: IVSZ
– Ugyanígy előremutató az 5G-koalíció, ami arról szól, hogyan tudunk a nyerteseivé válni a következő generációs távközlési hálózatfejlesztésnek. Erre a Digitaleurope elnöke, Markus Borchert felfigyelt, és európai szintre emelné. Mindez határozottan feltette Magyarországot a digitális térképre – emelte ki az IVSZ főtitkára.
A siker receptje Major Gábor szerint mindenki számára rendelkezésre áll: nem titok, hogyan kell tőkét bevonni, hogyan gondolkodnak a befektetők.
– Irdatlan mennyiségű, 300 milliárd forint kockázati tőke áll most rendelkezésre. Biztosan nincs annyi cég vagy jó ötlet, ami ennyi pénzt felszívna ebben a pillanatban, de a hosszú távú gondolkodásban segít.
– Tehát van tőke, vannak ötletek is, és ha rendelkezésre áll a cégkultúra és az a támogató hálózat, amibe az állam is beletartozik, valamint azok a cégek, amelyek segítenek piacra vinni a megoldásokat, akkor sikerülhet a kitörés – beszélt a főtitkár a lehetőségekről.
Ugyanakkor emlékeztetett, hogy százból, ezerből egynek van esélye világhírnévre szert tenni. Major Gábor hangsúlyozta azt is, hogy a kiállítás nyomán kínálkozó lehetőségeket hatékonyan kell kezelniük a vállalkozásoknak. A 340 millió forintos állami támogatással és a kiállítók ráfordításaival együtt félmilliárdos befektetés a CeBIT-es jelenlét, aminek vissza is kell jönnie: az állam számára adókból, a cégeknek a profitból. Mivel egy-egy üzletkötés százmillió forintos nagyságrendű, ezért Major Gábor szerint reális várakozás az egymilliárdot elérő megrendelés.
