Számos területen csökkentek a kis- és közepes vállalkozások adóterhei az elmúlt években. A kisadózó vállalkozások tételes adójának (kata) és a kisvállalati adónak (kiva) köszönhetően havonta átlagosan 50-60 ezer forintot spórolnak meg a legkisebb cégek, egyéni vállalkozók a Nemzetgazdasági Minisztérium adatai szerint.
Emellett jelentős kedvezményeket élvezhetnek a munkahelyvédelmi akciónak köszönhetően a cégvilág azon szereplői, amelyek 25 év alattiakat, 55 év felettieket, korábban tartósan álláskeresőket foglalkoztatnak, dolgozójuk szakképzettséget nem igénylő munkakörben vagy a mezőgazdaságban dolgozik.
A foglalkoztatáshoz kapcsolódó szociális hozzájárulási adócsökkentést pedig minden vállalkozás megérzi, ez a korábbi 27 százalékról 2018-ra 19,5 százalékra csökkent, ezt követően 2022-ig a bérmegállapodás szerint 12 százaléknál is kevesebbet kell fizetniük a foglalkoztatottak után a vállalkozóknak. Az intézkedés a béremeléseket is segíti.
A legnépszerűbb kisvállalati adót, a katát azok az egyéni vállalkozók, cégek, kizárólag magánszemélyi taggal rendelkező betéti társaságok és ügyvédi irodák vehetik igénybe, amelyek bevétele nem éri el az évi 12 millió forintot. A rendszer azért népszerű, mert több más adónemet is ki lehet váltani havi fix összegű befizetéssel, ez pedig az adminisztrációt is könnyíti. A szabályok szerint havi ötvenezer forint tételes adót kell fizetniük a gazdaság legkisebb szereplőinek.
Ennek az összegnek a befizetésével az érintettek mentesülnek például a személyi jövedelemadó, a társasági adó, az egészségügyi hozzájárulás és a szociális hozzájárulási adó megfizetése alól. A gazdasági tárca adatai szerint januárban 253 ezer katát választó vállalkozás működött. A kisvállalati adó azon cégeknek kedvez, amelyek nettó árbevétele nem haladja meg az évi 500 millió forintot, az adó mértéke az idei évtől 13 százalék. A kiva mintegy 15 ezer céget érint.
Kedvezményeket élvezhetnek azok a cégek, amelyek 55 év felettieket is alkalmaznak
Fotós: Bach Máté
Jelentős segítség a foglalkoztatást segítő munkahelyvédelmi akció. Januárban a cégek minden ötödik munkavállaló után érvényesíthettek járulékkedvezményt, 2013-tól 618 milliárd forintot megtakarítva. A foglalkoztatáshoz kapcsolódó kedvezményeknek köszönhetően jelentősen nőtt a versenyszféra foglalkoztatási kedve, emellett a bérek emelkedése is gyorsult 2016-tól.
A vállalkozói érdekképviseletek szerint kedvezők a kis- és közepes vállalkozások számára bevezetett közteherfizetési lehetőségek. Ugyanakkor a cégvilág a munkát terhelő szociális hozzájárulások csökkentésének előre hozását szeretné, ezzel támogatva a keresetek nagyobb emelésének lehetőségét. A munkaadói oldal emellett elsősorban a kelet-magyarországi, nehezebb helyzetben lévő cégek helyzetének javításáról is tárgyalna.
Szintén nagy lehetőséget jelent az érdekképviseletek szerint az uniós pénzek felhasználása. A vissza nem térítendő támogatások segítségével sok cég fejlesztene, míg a piaci kölcsönök nehezen hozzáférhetők, és elsősorban a nagyobb cégeknek kedveznek. Az új uniós költségvetési ciklusban ugyanakkor már nem várható teljes egészében vissza nem térítendő fejlesztési támogatás. Így egyre több konstrukció jelenhet meg a piacon, akár kamattámogatott kölcsönök formájában.
