Egy leendő Budapest–Varsó nagy sebességű vasútvonal részletes megvalósíthatósági tanulmányának elkészítéséről döntött a kormány. A Magyar Közlönyben megjelent határozat szerint 500 millió forintot fordítanak erre a célra a 2018-as költségvetésből és egymilliárdot a 2019-es büdzséből. A fejlesztési miniszternek 2020. március 15-ig kell előterjesztést tennie a beruházás megvalósításáról, a kivitelezéshez és az üzemeltetéshez kapcsolódó feladatokról, a költségekről, a forrásigényről és az építés ütemezéséről.
De nemcsak északra bővülhet ez a hálózat, hiszen mint ismert, már az előkészítés szakaszában van a Budapest–Belgrád vasútvonal felújítása, illetve Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter március elején a román közlekedési miniszterrel arról egyeztetett, hogy Magyarországot és Romániát minél előbb bekapcsolják az európai gyorsvasúthálózatba. Szijjártó Péter tájékoztatta román kollégáját, hogy a magyar kormány egymilliárd forintot különített el egy Budapest és Kolozsvár között építendő gyorsvasút megvalósíthatósági tanulmányának elkészítésére.
A három beruházásból már kirajzolódik egy új gyorsvasúti hálózat képe: a kormány álláspontja szerint a V4-országok az európai gazdasági rendszer átalakulásának motorjai, ezért kiemelten fontos a régiós fővárosok közötti világszínvonalú közlekedési hálózat megteremtése. Ennek érdekében tíz éven belül egy gyorsvasúthálózat kiépítését szorgalmazza a magyar kabinet.
Persze a fenti hírek értelmezéséhez tisztázni kell, hogy mit értünk nagy sebességű vasútvonalon. A japán Sinkanszen 443 kilométert tesz meg egy óra alatt, a sanghaji Maglev vasút és a francia TGV 360-at, a közelmúltban átadott német ICE Berlin és München között 300-at. Térségünkben, vagyis a visegrádi négyek országaiban nincsenek ilyen szuperexpresszek. A leggyorsabb vasútvonal a Varsó és Krakkó között épült CMK, amelyen 200 km/órás sebességgel lehet közlekedni. Az Alstom Pendolino motorvonatai a hatósági teszteken ugyan megközelítették a 300 kilométeres álomhatárt is, de a mindennapokban az óránkénti 200 kilométer az elvárt teljesítmény.
Ami Magyarországot illeti, nálunk jelentős erőfeszítéseket tesz a kormány, hogy a nemzetközi fővonalakon elérje az uniós ajánlásban szereplő 160 km/órát. Ez nem nagy sebességű kategória, de még ezt sem könnyű megvalósítani, hiszen a legtöbb vonalat át kellett építeni ehhez – ez többnyire megtörtént –, a pályát és a járműveket el kell látni ETCS2 vonatbefolyásoló, valamint GSM-R kommunikációs rendszerrel. Ezek az egész unióban érvényes szabványok szerint készültek, és lehetővé teszik, hogy az egyik ország pályahálózatáról a másikra átmehessen egy szerelvény. A fenti rendszerekből még nem készült el mindegyik, valamint visszatérő gond, hogy a felújított pályákat is folyamatosan karban kell tartani, mert hiába az elméleti 160-as tempó, ha a sebességkorlátozások miatt ezt nem tudják kihasználni a járművek.
A tőlünk délre, illetve keletre lévő országokban számos vonalon az óránként 100-120 kilométeres tempó is jelentős fejlesztéseket igényel. A Nagyváradtól Kolozsvárig tartó, a Sebes-Körös szűk völgyében haladó vasútvonal a terepviszonyok miatt csak alagutak, viaduktok sorozatával gyorsítható lényegesen. Emiatt itt még az óránként 160 kilométer sem reális – vélik szakértők. Mindenesetre a jelenlegi, 50 kilométer/órás átlagsebesség jelentős növelése, netán megduplázása is jelentősen javítaná a térség elérését – különösen hogy az erdélyi autópályák is csak nagyon lassan épülnek.