Nagy István pénteken a debreceni Farmer Expo megnyitóján tartott agrárfórumon kijelentette: öntözés nélkül nem lesz eredményes termelés.
A felszín feletti vizekből jelenleg 80 ezer hektárt öntöznek az országban, miközben a meglévő csatornák 200 ezer hektár öntözését tennék lehetővé – jegyezte meg.
A tárcavezető jelezte:
Magyarország folyóiba kevesebb víz érkezik, mint amennyi távozik, így „erkölcsi alapunk van öntözni”.
Bejelentette: a kormány döntött a derecskei főcsatorna-beruházásról, amely napokon belül megkezdődik, ugyanakkor támogatásáról biztosította a Debrecen és térsége vízgazdálkodási programjának a megvalósítását.
Nagy István előadásában utalt a Debreceni Egyetem (DE) kutatóinak munkájára, akik 110 év napi meteorológiai adatai alapján végeztek elemzést, s kiderítették, 30 évente következik be hazánkban olyan fokú szárazság, aszály, ami nagyon komoly gazdasági károkat okoz.
Intő jelnek nevezte, hogy utoljára 1992-ben volt az utolsó ilyen nagy aszály, s a 30 évet tekintve
„nekünk nagyon gyorsan fel kell készülni, hogy olyan vízgazdálkodást és talajművelést folytassunk, amivel minimalizálni tudjuk majd azokat a károkat, ami elé nézünk”.
Az agrárminiszter az MTI érdeklődésére hozzátette: az Agrárminisztérium és a Belügyminisztérium vízügyi szakemberei szorosan együtt dogoznak olyan megoldási javaslatokon, „hogyan tudjuk Magyarország öntözhető területeinek a nagyságát növelni, miként tudjuk megoldani, hogy a vízgazdálkodás sikeres lehessen Magyarországon”.
Nagy István a fórumon kitért az agrárgazdaság időszerű kérdéseire is. Jelezte, hogy az idén 4,84 millió tonna búza termett az országban, ami 21 millió ember kenyérellátását biztosítja, fedezi a vetőmagot és a megfelelő takarmányozást.
Megerősítette, hogy
a szaktárca teljes mértékben támogatja az almatermelők összefogását, visszautasítja a méltánytalan felvásárlási árakat, és érdemi tárgyalásokat követel az almatermelők és a felvásárlók között.
Nagy István ugyanakkor rámutatott: meg kell tudni újulnia az ágazatnak, a jelenlegi növénytermesztési technológiák újragondolását sürgette, kiemelve, hogy mindehhez az ágazat szereplőinek összefogására, és a fiatalok egyre növekvő szerepvállalására, generációváltásra van szükség.
Utóbbi kapcsán elmondta: a fiatal gazda pályázatra 4200 pályázat érkezett, és a 10 milliárd forinttal megnövelt pályázati keretből kétezren kaptak támogatást. „Fontos üzenet, hogy 4200 fiatal akar a mezőgazdaságban dolgozni” – nyomatékosította az agrártárca vezetője a debreceni Farmer Expón, ahol elindította a szabolcsi almát népszerűsítő marketing programot.
Papp László (Fidesz-KDNP), Debrecen polgármestere az expó megnyitóján hangsúlyozta, hogy bár az utóbbi időszakban jelentős ipari beruházásokat, és munkahelyek ezreinek létrejöttét jelentették be a városban, „a mezőgazdaság, az élelmiszeripar nem lett kevésbé fontos Debrecen életében”.
A polgármester reményét fejezte ki, hogy a 30 ezer hektár hajdúhátsági földet érintő Civaqua vízgazdálkodási programot – amit még az 1970-es években dolgoztak ki, és azóta többször frissítettek – a közeljövőben sikerül megvalósítani.
Éder Tamás, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) alelnöke kiemelte: azon túl, hogy az expón közvetlenül juthatnak információkhoz az ágazat szereplői, arra is jó alkalom, hogy az állampolgárok valós képet kapjanak a magyar mezőgazdaságról.
Jakab István, az Országgyűlés alelnöke, a Magosz elnöke arról tájékoztatott, hogy a Magyarok kenyere, 15 millió búzaszem program keretében összegyűlt búzából augusztus 20-án kisütik a „magyarok kenyerét”, amit minden megyébe és határon túli magyar területre eljuttatnak.
Hozzátette: nyolc esztendővel ezelőtt, a program indulásakor 10 tonna búza gyűlt össze, tavaly 628 tonna, az idén pedig még több búzából süthetik ki a magyarok kenyerét.
A Farmer Expo megnyitóján átadták a város idei díjait. Vaszkó László vásárigazgató jelezte: az idén 300 kiállító mutatkozik be több mint 17 ezer négyzetméter kiállítási területen.
A számos állatfajta-bemutató mellett kertészeti, baromfi-, sertés- és szarvasmarha-konferenciát rendeznek az augusztus 20-ig tartó vásáron – tette hozzá.
A nyúlhúsnál nincs egészségesebb hús
Nincs egészségesebb hús, mint a nyúlhús – jelentette ki az agrárminiszter pénteken a Farmer Expón, a nyúlhús fogyasztást népszerűsítő országos kampány debreceni állomásán.
Nagy István emlékeztetett: tavaly krízishelyzetben indították a nyúlhúsfogyasztási kampányt, hogy a madárinfluenza miatt a boltok polcairól eltűnt víziszárnyasokat kiváltsák. A nyúl azóta a polcokon maradt, egy év alatt sikerült a fogyasztás megduplázni – tette hozzá a miniszter, aki ugyanezt az eredményt várja az idei kampánytól is.
Felhívta a figyelmet arra, hogy a nyúlhús semmilyen allergén anyagot nem tartalmaz, ezért is közkedvelt alapanyaga a bébiételeknek.
A jövőt tekintve fontosnak nevezte, hogy minél nagyobb feldolgozottsági szintű, megfelelő konyhatechnikával előkészített nyúlhús kerülhessen a háziasszonyok asztalára, amit a két hazai nyúlvágóhíd biztosítani tud.
Ugyanakkor Nagy István szerint növelni kell a nyúlhúsnak az önellátásban betöltött szerepét.
„Fontos cél, hogy a vidék-Magyarországon újra visszahozzuk a kertekbe, a családokhoz a nyulat”
– mondta, hozzátéve: egy-két anyaállattal egy egész család hússzükségletét fedezni lehet olcsón és egészségesen.
Ondré Péter, az Agrármarketing Centrum ügyvezetője hozzátette: ma Magyarországon 0,2 kilogramm az átlagos egy főre jutó nyúlhúsfogyasztás, az Európai Unió átlaga 2 kilogramm, a mediterrán országoké 8 kilogramm.
Az országos kampányban felhívják a figyelmet azokra az összetevőkre, amelyek biztosítják, hogy a nyúlhús a legegészségesebb húsfajta
– jegyezte meg.
Juráskó Róbert, a nyúl terméktanács elnöke az MTI érdeklődésére elmondta: jelenleg mintegy 85 ezer anyanyúl van az országban, a vágóállatok száma 4,5 millió, amelyek nagy részét exportálják.
A rendezvényen bejelentették: a kampány során 150 kilogramm nyúlhús alapanyagot ajánlottak fel a a Debreceni Karitatív Testület részére. Az erről szóló tanúsítványt Nagy István agrárminiszter adta át Széles Diána alpolgármesternek, a testület társelnökének.
Széles Diána elmondta: a testületnek 17 civil szervezet a tagja, és adományaikkal az összes debreceni rászorulót el tudják érni. Karácsonykor például több mint háromezer családnak vittek adományokat, legközelebb már a nyúlhús is ott lesz az élelmiszerek között – fűzte hozzá.