Jelentős átalakulásokon megy keresztül idén a takarékszövetkezeti szektor, a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezetének (SZHISZ) tagjai közül a korábbi összeolvadásokat követően többet összevonnak. A csoport május végén tartott közgyűlése eldöntötte, hogy az év végéig 51 takarékszövetkezet egyesül, aminek nyomán várhatóan összesen 12 regionális központú pénzintézet jöhet létre. A Takarékbank marad az integráltan működő szervezet központi bankja.
– A Takarék-csoport célja, hogy erősítse piaci pozícióit, és hosszú távon Magyarország legerősebb bankjai közé sorolják – közölte lapunkkal a postaügyért és a nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért felelős, illetékes kormánybiztosság. A fúziók célja optimalizálni a szolgáltatásokat és növelni a működési hatékonyságot. Mindennek eredményeként a Takarék-csoport 2021-re 20 milliárd forint fölötti adózott eredményt céloz meg: ennek eléréséhez jelentősen növelni kívánja a hitelezést, erősíteni az agrárágazatban és a mikro-, kis- és középvállalati szegmensben való jelenlétét.
Mint azt a kormánybiztosságon lapunknak kifejtették, a takarékok célja továbbra is az, hogy országosan teljes lefedettséget biztosító hálózatukat fenntartsák, de a felesleges párhuzamosságokat megszüntessék, és a tartósan gazdaságtalanul működő fiókok helyzetére is megoldást találjanak. Az egyesítések végére a kistelepüléseken nem lesznek fiókbezárások, a nagyobb városokban és a megyeszékhelyeken pedig úgy készülnek átszervezni a fiókhálózatot, hogy a takarékok könnyen elérhetők legyenek az ügyfeleknek. A racionalizáció azt is jelenti, hogy a megmaradó fiókoknál fejlesztések várhatók, így a jövőben ezek a fiókok minden tekintetben megfelelnek majd a legmagasabb szintű informatikai, bankbiztonsági, szolgáltatási és ügyfélkényelmi elvárásoknak – áll a kormányzati tájékoztatásban.
Emlékezetes, hogy a pár éve indult integráció nem volt zökkenőmentes: egyrészt az egyesítést követő átvilágítás során több takarékszövetkezetet bezáratott a piacfelügyelet, miután jelentős – a működést és a betétesek vagyonát veszélyeztető – hiányosságokat talált, másrészt az integrációs folyamat egészét is hátráltatták jogviták; az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ) idehaza is kifogásolta az integrációt megalapozó ügyletet, és jelezte, hogy nemzetközi bíróságon támadja meg a folyamatot. A konkrét ügyről a kormánybiztosság nem kívánt információkat adni, annyit közöltek azonban, hogy az integráció új vezetése kifejezetten jó viszonyt ápol az OTSZ-szel, Demján Sándor, mint az OTSZ tiszteletbeli elnöke – és az integráció korábban egyik legnagyobb kritikusa – azóta több fórumon egyetértését fejezte ki az új stratégiai irányvonallal kapcsolatban. – Rendszeres a konzultáció a két szervezet között, és az OTSZ az integrációval kapcsolatos javaslatait figyelembe veszik, adott esetben be is veszik a stratégiába. Az OTSZ, mint a Takarékbank részvényese, szintén megszavazta és támogatja az integráció középtávú stratégiáját – közölte a kormánybiztosság.
A Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezetének (SZHISZ) legutóbbi beszámolója szerint 2,7 milliárd forint eredménnyel zárták az elmúlt évet, amit teljes egészében tartalékba helyeznek. A tájékoztatás szerint az SZHISZ bevételeit a tagok befizetései és az általa kezelt vagyon kamatbevételei jelentik, ezek nyújtanak fedezetet az SZHISZ működési költségeire, előirányzott feladatainak ellátására, és az integrációs közösségi projektek finanszírozására. Az SZHISZ saját tőkéje csaknem 3 milliárd forinttal 166,3 milliárd forintra nőtt az elmúlt évben. Az állam által a takarékszektornak még 2013-ban juttatott 136 milliárd forint maradéktalanul rendelkezésre áll.