– Rugalmasabbá kell tenni a munkaerőpiacot, mivel a hosszú éveken át magas munkanélküliség helyett mára a szakemberigény dominál. Most meg kell adni a lehetőséget azoknak, akik több jövedelemért túlórát vállalnának – mondta a Magyar Időknek Szalai Piroska.
A munkaerőpiaci szakértő kiemelte: az adatok egyértelműen alátámasztják, hogy a szabálykövető, rendezett munkaügyi kapcsolatokkal rendelkező nagyvállalatok zöme a jelenlegi, egy évben korlátozás nélkül elrendelhető 250 órás túlmunkát sem használja ki, pedig bizonyos esetekben szükség lenne a további munkaórákra is.

A volt miniszterelnök pártja szerint az alkalmazottak egészsége látná a kárát a további túlóráknak
Fotó: Katona Vanda
A szakértő a részletekkel kapcsolatban beszédesnek nevezte az uniós statisztikai hivatal adatait: 31,2 órát túlórázik átlagosan évente egy magyar munkavállaló, ezzel nálunk a negyedik legkevesebb a túlmunka a tagállamok között. A legmagasabb, 270,4 óra a briteknél jellemző, míg az uniós átlag 166,4 óra, tíz nyugat-európai országban pedig 180 óránál is többet túlóráznak.
Hazánkban a munkavállalók hetente átlagosan 40,6 órát dolgoztak tavaly. Ha a cégek zöme kihasználná a 250 órás túlmunkakeretet, akkor akár a 44 órát is meghaladná az átlagos heti ledolgozott óraszám. Szalai Piroska határozottan elutasítja azt a megközelítést, hogy a feketetúlmunka miatt lenne alacsony hazánkban annak éves átlaga.
A nagyvállalatoknak jelentős kockázatot jelentene, hogy ne legálisan dolgoztassa túl a munkavállalókat. Az egyéni megállapodások alapján elterjedtebb a túlóránál az eltérő munkarend a kis- és középvállalkozói szektorban.
A szakértő példaként említette, egy néhány tízfős kisvállalkozásnál az alkalmazott és a munkáltató közvetlenebb kommunikációja már lehetővé teszi, hogy a túlórákat kompenzálja szabadnappal vagy a munkavállalónak is elfogadható egyéb módon.
– A tapasztalatok azt mutatják, csak az ellenzéki pártok gerjesztik a feszültséget a módosító javaslat szándékos félreértelmezésével, míg a munkavállalók saját bőrükön nem éreznek elviselhetetlen megterhelést.
A dolgozó megtartása miatt erre a foglalkoztatók is egyre jobban figyelnek – érvelt a szakértő. Elképzelhetetlen, hogy egy nagy gyár januártól hirtelen olyan mértékben megemelje az alkalmazottak túlóráját, hogy elérjék, majd 150 órával meg is haladják az éves 250 órát, ráadásul ehhez nincs plusz termelési kapacitás sem.
Szalai Piroska szerint a munka törvénykönyve nem csak azoknak kedvezhet, akik önként túlóráznának. A munkaerőpiac rugalmasabbá tétele fontos versenyképességi tényező is, amely a multik számára lényeges kritérium a befektetési célország kiválasztásánál.
Egymillió ember veszítette el gyurcsányék idején az állását
Az ellenzéki pártok ismét bírálták a munka törvénykönyvének módosítását, továbbra is „rabszolgatörvényt” emlegetve. A Jobbik népszavazást kezdeményez a túlórákról, és az Alkotmánybírósághoz fordul. Gréczy Zsolt, a DK frakcióvezetője szerint a munkavállalók egészsége látja kárát a túlórának, így a módosítás visszavonására szólít fel. Hidvégi Balázs, a Fidesz kommunikációs igazgatója az ellenzékre reagálva arra emlékeztetett, elsősorban Gyurcsány Ferenc és a szocialisták tiltakoznak a módosítás ellen, miközben ők tettek munkanélkülivé egymillió embert, és kormányzásuk idején a jelenlegi duplája volt a személyi jövedelemadó.
Orbán: A dolgozók érdekeit szolgálja a törvény
A munkaidő-beosztás önkéntes megváltoztatásáról szóló törvény a munkások érdekét szolgálja – hangsúlyozta Orbán Viktor az ATV kérdésére. A miniszterelnök a szakszervezetek tiltakozásával kapcsolatban elmondta, figyel rájuk, tiszteli őket, de nincs igazuk ebben az ügyben, mert a túlmunka vállalása önkéntes, az előterjesztés védi a munkásokat, és lehetővé teszi, hogy aki akar, többet dolgozhasson és többet kereshessen. – Lehet, hogy ez a szakszervezeteknek nem érdekük, de a munkásoké mindenképpen, akiket a gazdaságpolitika véd. Azért dolgozom, hogy minél több lehetőség közül választhassanak, mert annál inkább ki tudnak állni az érdekeikért – tette hozzá Orbán Viktor.