Hamarosan dönthet a kormány a családi csődvédelem szabályainak módosításáról – derül ki az igazságügyi miniszter minapi közléséből. Trócsányi László arról számolt be, hogy a következő hónapokban összegyűjtik azokat a gyakorlati tapasztalatokat, amelyeket a magáncsőd hazai alkalmazása kapcsán halmoztak fel az adósmentő folyamatban részt vevő jogalkalmazó szervezetek. A kormány azt szeretné elérni, hogy az adósoknak és a hitelezőknek is jobban megérje a csődvédelem elindítása, ahogyan fontos az eljárások gyorsítása is. – Ennek érdekében meg fogjuk tenni a szükséges intézkedéseket – fogalmazott a tárcavezető.
A magáncsőd intézményét 2015-ben vezették be Magyarországon, előtte ilyen megoldás idehaza nem létezett. A szabályrendszert – a KDNP kezdeményezésére – azért alakították ki, hogy az eladósodott magánszemélyek kikerülhessenek az adósságcsapdából. Mégpedig olyan, államilag felügyelt jogi folyamat során, amely szem előtt tartja az adósok és a hitelezők érdekeit is. Általánosságban elmondható, hogy csődvédelmet az kezdeményezhet, akinek van vagyona és törlesztésre fordítható jövedelme, de az nem elégséges a felhalmozott adósság teljes visszafizetésére. Lényeges az is, hogy a védelem ideje alatt nem indulhat az adós ellen új végrehajtás, a folyamatban lévő pedig szünetel.

A védelem ideje alatt nem indulhat az adós ellen új végrehajtás, a folyamatban lévő pedig szünetel
Az adósságrendező lehetőség elvben akár tízezreknek is kiutat nyújthat, az eddig elindult eljárások száma azonban ettől elmarad. Az Igazságügyi Minisztérium friss adatai szerint január végéig 659 tartozásokkal küzdő család jelentett csődöt. – A szám egyre emelkedik, de az eljárások többsége még a kezdeti szakaszban van – mutatott rá összegzésében a tárcavezető. Trócsányi László felidézte: a folyamat bíróságon kívüli szakasszal indul, s csak akkor alakul át, ha az ítélkező fórum eldönti, hogy az adós megfelel-e a törvényi feltételeknek.
Amennyiben igen, akkor újabb egyezségkötési rész veszi kezdetét, amelyben az állam a családi vagyonfelügyelő kirendelésével ad szakmai tanácsot az adósnak. Ha azonban az ügyfél nem felel meg a feltételeknek, a bíróság nem nyitja meg a csődeljárást. A jogszabály viszonylag hosszú időt ad az egyezségkötésre, így teremtve minél nagyobb esélyt arra, hogy a felek között konszenzus alakulhasson ki.
Trócsányi László megemlítette azt is, hogy a Magyar Nemzeti Bank a pénzügyi intézményeknek címezve tavaly tavasszal ajánlást tett közzé az esetleges hitelügyi problémák kezelésére. Az ajánlás célja az volt, hogy iránymutatást adjon, miként lehet a hiteladósok fizetőképességét helyreállítani az ügyfél és a hitelező közötti együttműködéssel. Az a fontos, hogy a jóhiszemű, együttműködő adósok valós esélyt kaphassanak, s a legmegfelelőbb megoldást választhassák ki adósságaik rendezésére.
Több ilyen lehetőség is adott az érintettek számára. Ilyen például a törlesztési könnyítés vagy a tartozás átütemezése, a jelzálogkölcsönök esetében pedig az, hogy az ingatlan értékesítése után az adós visszabérelhesse, netán visszavásárolhassa otthonát. Fontos szerep juthat adott esetekben a Nemzeti Eszközkezelőnek, ahogy természetesen a szóba jöhető módszerek között szerepel a magáncsőd-
eljárás kezdeményezése is.