Alig zárult le a nagy, karácsony előtti roham a hazai boltokban, a néhány, pihenéssel töltött nap után újra megtelnek az üzletláncok vásárlókkal. A legtöbbek kosarába a szilveszter slágertermékei kerülnek, köztük a virsli, amely nélkül gyakorlatilag nem múlhat el az óév. A GfK Hungária korábbi felmérése szerint a virsli éves mennyiségi összforgalmának csaknem egyötöde koncentrálódik decemberre. A családok év közben átlagosan 60 dekagramm virslit vesznek egy-egy bevásárlás alkalmával, míg a decemberi időszakban ez majdnem egyharmadával megugrik: szilveszter előtt több mint 80 dekagrammra nő az átlagosan elfogyasztott mennyiség.
A hazai kínálat idén is széles skálán mozog, a minőség pedig az elmúlt évekhez képest javult. A feldolgozók ugyanis az elmúlt években a gazdaságos virslik helyett a minőségi termékek irányába tolták el a termelést. Ezt a folyamatot erősíti a Magyar élelmiszerkönyv előírásainak változása is. A Földművelésügyi Minisztérium tájékoztatása szerint július 21-e óta magasabb, legalább 51 százalékos hústartalommal kerülhetnek a virslik a boltok polcaira. A változás igazán jövőre érezteti majd a hatását, mivel az élelmiszer-vállalkozóknak egy évük van arra, hogy az új szabályozásnak megfeleljenek. Az is a minőség irányába mutat, hogy ezentúl a csontokról mechanikusan lefejtett anyag nem számít bele a termék hústartalmába, így aki egy 60 százalékos hústartalmú virslit vásárol, biztos lehet benne, hogy a termék valóban húst, és nem élelmiszeripari mellékterméket tartalmaz.
Menczel Lászlóné, a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VHT) főtitkára lapunknak elmondta: az élelmiszerkönyv változása elsősorban az egészséges táplálkozásra, a fogyasztói szokások változására és a hazai termelők védelmére, illetve a megfelelő minőség előállítására irányul. A szakember szerint számos feldolgozó már korábban megemelte a termékei hústartalmát, a sor pedig jövőre további gyártókkal bővülhet, hiszen ha szeretnék megtartani a virsli elnevezést, akkor az új előírásokhoz kell igazítaniuk a termelést. A silány termékektől ugyanakkor még így sem szabadulhat meg teljes egészében a piac, a magyar vásárlók többsége ugyanis nagyon árérzékeny – jegyezte meg a főtitkár.
A napokban a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) szakemberei is megvizsgálták a kínálatot. A termékteszteken 21, a hazai kiskereskedelemben kapható, előrecsomagolt sertésvirslit ellenőriztek. A termékek többkörös ellenőrzésen estek át, és csupán egyetlen termék akadt fenn a rostán, a legtöbb esetben csak jelölési hibákra figyelmeztetett a hatóság.
Jóval olcsóbb lesz a baromfi és a tojás
A baromfihús és az étkezési tojás általános forgalmi adója 5 százalékra csökken 2017. január 1-jén. Csorbai Attila, a Baromfi Terméktanács elnök-igazgatója az MTI-nek ennek kapcsán tegnap elmondta, a kedvezményes áfakulcs alkalmazását régóta szorgalmazta a szakmai szervezet. Azzal, hogy a mostani 27 százalékról 5 százalékra mérséklődik az áfa, nőhet a belföldi baromfihús- és tojásfogyasztás, csökkenhet a szürke- és a feketegazdaság aránya a termékpályán – közölte. Hozzátette, a hús esetében az adócsökkentés egyenlő versenyesélyt teremt az ágazatnak, miután ez év január 1-jétől csak a sertés tőkehúsok adótartalma csökkent. A baromfitermékek áfájának csökkentése országosan mintegy 55 milliárd forint fogyasztói megtakarítást jelenthet. A szakmai szervezet adatai szerint a magyar fogyasztók átlagosan évi 23 344 forintot költenek baromfihúsra, ebből csirkehúsra 16 793 forintot. Amennyiben változatlan keresleti és kínálati feltételek lesznek jövőre is, úgy jövőre ez a kiadás 4045 forinttal csökken, egy négytagú család havi 1350 forintot takaríthat meg – jegyezte meg Csorbai Attila. Ma Magyarországon egy ember évente mintegy 30-32 kilogramm baromfihúst fogyaszt el. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerinti tojásfogyasztási adatokkal számolva mintegy 8600 forint körüli összeget költenek az emberek tojásra egy évben, ez az áfacsökkentés hatására 7110 forintra mérséklődhet jövőre. (MI)