Július 10-re új javaslatokat vizsgálhat meg a kormányzat, amelyek újabb, remélhetőleg minőségi váltást idéznek elő a jelenlegi munkaerőpiaci helyzet kezelésében – mondta tegnap újságíróknak Varga Mihály pénzügyminiszter (képünkön). A miniszterelnök-helyettesi feladatokat is ellátó tárcavezető fontos feladatnak nevezte, hogy a Nemzeti Versenyképességi Tanács – ami a mostani kormányzatai ciklusban kedden ülésezett először – javaslatokat dolgozzon ki az oktatási-szakképzési rendszer további fejlesztésére, illetve olyan témákat is vizsgáljon meg, mint az ipar digitalizálása, valamint azt, hogy a hazai vállalkozások miként tudnak minél hatékonyabban bekapcsolódni a nagy nemzetközi termelési láncokba.
Varga Mihály hozzátette: a versenyképességi tanács eddig elsősorban az üzleti környezet gyors javítására összpontosított, de a jövőben az olyan nagy állami szolgáltatások, mint például az egészségügy és az oktatás fejlesztése további eredményeket hozhatnak.
Varga szerint a tanács többek között a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) és a Magyar Nemzeti Bank javaslatait is megvizsgálja a versenyképesség javítása érdekében. Mindennek részét képezi a meglévő nyelvoktatási lehetőségek átgondolása, mivel az idegen nyelvek elsajátításában „finoman szólva nem állunk jól” – fogalmazott a pénzügyminiszter.

Számos területen dolgoz ki javaslatokat a tanács
Fotó: Teknős Miklós
A hamarosan áttekinthető új munkaerőpiaci lépések kapcsán a keleti megyékben, a munkaerőhiánnyal leginkább terhelt területeken újító kezdeményezés indul, a helyi foglalkoztatási osztályok működését átszabják, és itt terveznek minél több, piaci munkalehetőséggel és keresettel nem rendelkező embert bevonni, illetve visszaterelni a munka világába. Ennek a programnak 2019-ben már ki lehet értékelni az eredményeit, és amennyiben sikeresnek bizonyul az elképzelés, országos szintűvé is lehet alakítani.
Parragh László, az MKIK elnöke elmondta, a kamara szerint a kormányzatra nézve kiemelt feladat – a fegyelmezett gazdaságpolitika mellett – a minél nagyobb kutatási és fejlesztési támogatás biztosítása, miközben országosdan javítani kell az infrastruktúrán és csökkenteni kell a bürokráciát. Parragh külön kiemelte, általános jelenség a régióban a munkaerő elvándorlása, így külső forrásokra nem támaszkodhatunk, a meglévő tartalékainkat kell a lehető legjobban hasznosítani. Ennek az is része, hogy minden esetlegesen érintett, most még kimaradó csoportot – mint amilyenek a gyerekes nők, a közmunkások, illetve a már nyugdíjaskorúak – megfelelően tudják megszólítani a munkaerőpiaci visszatérés érdekében.
Varga Mihály a tanács eddigi tevékenységét elemezve kijelentette: a 2016 őszén életre hívott testület munkája eredményének tekinthető, hogy Magyarországon megkezdődött a versenyképességi fordulat. Ezt támasztják alá a gazdasági szereplők értékelései, a makrogazdasági eredmények, a hitelminősítői vélemények, illetve a nemzetközi versenyképességi rangsorok is.