Januárban jelentősen, 10 százalékkal nőttek a keresetek a tavaly januári értékekhez képest, azaz Magyarországon a bruttó átlagkereset 273 800 forint volt az év első hónapjában – közölte hétfőn a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter az adatokra reagálva azt hangsúlyozta, ma már gyorsabb nálunk a keresetek felzárkózása, mint Csehországban, a fizetések növekedése pedig egyértelmű bizonyíték arra, hogy a tavaly megkötött bérnövekedési és adócsökkentési megállapodásnak már januárban jelentős hatása volt.
A miniszter felidézte: az alkalmazottak létszáma 102 ezerrel, ezen belül a versenyszférában 87 ezerrel emelkedett januárban az egy évvel korábbihoz képest, ilyen mértékű bővülésre nem volt példa 2001, az adatszolgáltatás kezdete óta. Varga Mihály örömtelinek nevezte, hogy az új munkahelyek elsősorban a versenyszférában jöttek létre, a közszféra létszáma pedig csökkent. A Nemzetgazdasági Minisztérium várakozásai szerint a minimálbér idei 15 százalékos, a garantált bérminimum 25 százalékos emelése, valamint a 2018-as további 8, illetve 12 százalékos felzárkóztatás jelentősen hozzájárul a keresetek további növekedéséhez.
Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője kommentárjában arról beszélt: a vártnál gyorsabban nőttek a bérek, amit a minimálbér és a bérminimum emelése mellett a költségvetési szféra újabb területein megnövelt fizetések is segítettek. A szakértő szerint az év egészét nézve 10 százalékkal nőhetnek a fizetések, ami a várt 2,4 százalékos infláció mellett 7,6 százalékos reálbér-növekedést eredményezhet, 2013-tól 2017 végéig pedig összesen, közfoglalkoztatottak nélkül számolva 32,3 százalékkal nőhetnek a reálbérek. Az elhalasztott fogyasztás, a mérlegkiigazítási folyamat előrehaladása, a devizahitelek rendezése nyomán kiszámíthatóvá váló törlesztőrészletek, valamint a háztartások nettó pénzügyi vagyonának rekordszintre emelkedése miatt a következő években a háztartások fogyasztása lehet a gazdasági növekedés húzóereje.
– A januári béradat azért is rendkívül fontos, mert az ekkor kimutatott bérnövekedés nagyjából meg szokott egyezni az adott évi átlaggal – emelte ki közleményében Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője. Idén azonban inkább felfelé lehet eltérés, tekintettel arra, hogy a közszférában késtek a bérmegállapodások, amelyek akár 10 százalékos béremelésről is szóltak. A bérek gyorsabban nőttek a költségvetési szférában, mint a versenyszférában, a rendszeres kereset nőtt nagyobb ütemben, vagyis nem a prémiumok emelték a béreket.
A KSH hétfőn közzétett adatai szerint továbbra is a pénzügyi, biztosítási ágazatban a legmagasabbak a keresetek, átlagosan bruttó 525 ezer forint. A legkevesebbet a szociális szférában dolgozók keresnek, 171 900 forintot.
A bruttó bérek a vállalati szférában 286 500 forintra nőttek, a költségvetési szféra dolgozói átlagosan 250 800 forintért dolgoznak.