Az elektromobilitási piac képes lesz az önszabályozásra, amint a felhasználók száma eléri az ehhez szükséges mértéket. A kérdés az, hogy a körülbelül 25-35 ezer felhasználót mikor és milyen ösztönzők mentén érheti el a szektor a jelenlegi hétezres szintről – értettek egyet az elektromos közlekedés szektorának szakértői és piaci szereplői az Emobility Forum 2018 című rendezvény panelbeszélgetésein. A cél kiszámítható piaci modellt eredményező szabályozási környezet kialakítása, amelyben a töltő-infrastruktúra telepítői és a szolgáltató cégek érdekeltté válnak egy széles körben elérhető és akadálymentesen hozzáférhető töltőhálózat létrehozásában.
szakértők szerint folytatni és bővíteni kell az infrastruktúra-fejlesztéshez kapcsolódó támogatási programokat és szélesíteni érdemes az erre fordítható forrásokat, amelynek alapját jelenleg is a szén-dioxid-kvóta értékesítéséből származó állami bevétel jelenti.
Két éven belül kétszázötven új töltőt is kihelyeznek
Fotó: Mirkó István
A rendezvény másik fő témaköre a Budapest smart city (okosváros) koncepció volt, benne az okos és fenntartható, jellemzően villamosenergia-alapú közlekedés integrációjának lehetőségeivel. Szeneczey Balázs, Budapest városfejlesztésért felelős főpolgármester-helyettese elmondta: a főváros az elmúlt években egy olyan, 2030-ig tartó városfejlesztési stratégiát alkotott, amely európai összehasonlításban is megállja a helyét. Budapest tömegközlekedési járműveinek több mint ötöde villanyhajtással üzemel, valamint a közeljövőben a troli- és villamosflotta is bővül. Az egyéni közlekedést kiszolgáló elektromobilitási infrastruktúra fejlesztése alatt 2020 derekára minimum kétszázötven új töltőt is kihelyeznek.
Az okos városi megoldásokkal foglalkozó szakértők a panelbeszélgetések során megállapították, hogy mást jelent az okosváros-koncepció Európában, mint Ázsiában vagy Amerikában. Az előbbi esetében az élhetőség és a fenntarthatóság kerül a fejlesztések fókuszába, míg az utóbbi két földrészen jellemzően a dolgok internete és a technikai megoldások integrálása a megvalósítás alapja.
A szakértők szerint az okosváros-fejlesztések esetében elsősorban az adatkezelés kérdése adhat okot aggodalomra, hiszen ma már a telekommunikációs eszközök is részei az ilyen technológiáknak, az adatgyűjtés pedig a szolgáltatások személyre szabása miatt elengedhetetlen. Ennek megoldását elsősorban a szigorú adatkezelési szabályok és azok következetes betartatása jelentheti.
