A felmérés a május 20–21-ei Európai Ifjúsági Rendezvény (European Youth Event – EYE) alkalmából készült április 9. és 25. között, 16–30 éves fiatalok – összesen 10 294 fő – megkérdezésével. A válaszadók több mint a fele (57 százaléka) úgy érzi, hogy a válság következtében saját országában ki van rekesztve a gazdasági és a kulturális életből. A magyar fiatalok körében ez az arány 53 százalék. A skála a görögországi 97 százaléktól a németországi 27 százalékig tart, de 20 országban többségben vannak a helyzetüket rossznak ítélő 16–30 évesek – közölte a Kamaraonline.hu.
Mindennek valamelyest ellentmond, hogy „A válság miatt kénytelen valamelyik másik EU-tagállamban tanulni, képzésen részt venni vagy dolgozni?” kérdésre csupán a megkérdezettek 15 százaléka válaszolt igennel. (12 százalék ugyanakkor már tanult vagy dolgozott másik EU-tagállamban.) Az „Akar-e valamelyik másik EU-tagállamban tanulni, képzésen részt venni vagy dolgozni?” kérdésre az unió fiataljai 32 százalékban válaszoltak igennel. Ez a fajta mobilitás leginkább a svéd fiatalokra jellemző (57 százalék), Magyarországon a külföldi tanulás vagy munkavállalás szándékát a fiatalok 29 százaléka jelezte. A német fiatalok érzik magukat a legjobban otthon, csupán 18 százalékuk fontolgatja, hogy – egy időre – más tagállamban tanul vagy vállal munkát.
Az Európai Unió fiataljainak többsége nem elégedetlen hazája alap-, közép- és felsőfokú oktatási, illetve szakképzési rendszerével. A válaszadók 59 százaléka úgy érzi, hogy a rendszer jól alkalmazkodik a munka világához. Az átlag azonban hatalmas különbségeket takar: Svédországban és Máltán például 81 százalékos az elégedettség, de Írországban, Hollandiában, Dániában, Finnországban és Ausztriában is meghaladja a 75 százalékot. A másik véglet Görögország 25 százalékkal; Magyarország 49 százalékkal éppen bekerült abba a 10 tagállamba, ahol az oktatási rendszerrel elégedett fiatalok nincsenek többségben.
A megkérdezettek 90 százaléka azon a véleményen volt, hogy az európai fiataloknak fontos ismereteket szerezniük az unióról, az uniós intézmények működéséről. Az uniós közéletben való részvétel leghatékonyabb módjának 51 százalékuk az európai parlamenti választásokon való részvételt jelölte meg, a leginkább rászorulóknak nyújtott segítség 30, a közösségi oldalak EU-val kapcsolatos fórumain való véleménynyilvánítás 19 százalékot kapott.
Az online közösségi oldalak az európai fiatalok 46 százaléka szerint előmozdítják a demokráciát, mivel mindenkinek lehetővé teszik a nyilvános vitában való részvételt, míg 27 százalékuk úgy véli, hogy a személyes adatok nem megfelelő használata miatt éppenséggel veszélyt jelentenek a demokráciára. (16 százalékuk szerint mindkét tendencia jelen van, 5 százalékuk szerint egyik sem, 6 százalékuk pedig nem kívánt válaszolni.) Magyarországon a fiatalok pontosan fele véli úgy, hogy a közösségi oldalak előmozdítják a demokrácia ügyét.