Gyakorlatilag minden erőműtípust érintett az elmúlt évtizedek legmelegebb nyara, ennek eredménye pedig a villamos energia árának növekedése – írta elemzésében Aszódi Attila.
A paksi atomerőmű kapacitásának fenntartásáért felelős államtitkár blogbejegyzésében ismertette, hogy a német áramtőzsdén a zsinór (folyamatos termelésű) villamos energia napi átlagára 2018 augusztusában hétköznapokon megawattóránként 55-65 euró (euró/MWh) környékén alakult, míg 2017 azonos időszakában 30-40 euró/MWh volt. Ehhez az is hozzájárul, hogy a fosszilis alapú termelők kibocsátása után fizetendő európai szén-dioxid-kvóta árfolyama rekordmagasan, tonnánként 18 euró értéken áll, míg az egy évvel ezelőtti árfolyam a 6 euró/tonnát sem érte el.
A hosszan tartó meleg következtében Európa felett a légmozgás az átlagosnál sokkal gyengébb, ezért a németországi szélerőművek teljesítménye alig érte el a 10 gigawattot (GW) az 52 GW beépített kapacitás mellett. A napsütéses órák száma magas volt, viszont a magas hőmérséklet csökkenti a napelemek teljesítményét, ezért a németországi összes beépített névleges kapacitás 55-60 százalékát érte csak el a kihasználtság. Az éjszakákat is számítva az átlagos teljesítménykihasználási tényező a vizsgált egy hónapban 18,42 százalék volt.
A hőhullám okozta negatív hatások akkor kezelhetők legjobban, ha a villamosenergia-igények kielégítésére az adott országban különböző típusú erőművek egyaránt rendelkezésre állnak. Így csökkenthető az egyetlen negatív hatás okozta teljes termeléskiesés valószínűsége – emelte ki Aszódi Attila.
Jó példa erre Norvégia, amely a felhasznált villamos energiának csaknem száz százalékát vízerőművek segítségével állítja elő. Ám – ahogyan arról lapunk is beszámolt – a csapadékban szegény telet száraz és meleg nyár követte, ezért a víztározókban tárolt vízkészlet, így a vízerőművekben megtermelhető áram mennyisége is folyamatosan csökken. Ez a hatás felfelé hajtja a villamos energia árát. Norvégiában idén történelmi rekordot döntött az áramár, hiszen az ország kénytelen az importenergiára is támaszkodni.
A hőerőművek hatásfokát is csökkentette a hőség: az atomerőművek, a szén- és gázerőművek által kiadott villamos energia mennyisége egyfelől azért mérséklődött, mert a létesítmények hűtésére használt közeg (a folyóvizek) is felmelegedtek. A természetes hűtővízzel hűtött erőművek üzemeltetőinek be kell tartaniuk a jogszabályokban előírt hőmérsékleti határértékeket az ökológiai rendszerek védelmére tekintettel.
A határérték elérése kánikula, illetve alacsony vízállás esetén következhet be nagy eséllyel. Az államtitkár megemlítette azt is, hogy annyira alacsony vízállás is bekövetkezhet, amelynél a vízkivételi mű és a benne lévő szivattyúk már technikailag nem képesek a vizet kiemelni.
Az atomerőműveket úgy kell megtervezni, hogy a biztonsági rendszereket hűtővízzel ellátó szivattyúk még ilyen extrém alacsony vízállás esetén is ki tudják emelni a biztonsági rendszerek üzemeléséhez szükséges – a normál üzemben szükségesnél sokkal kisebb mennyiségű – hűtővizet.