Folytatódott a keresetek emelkedése, a Központi Statisztikai Hivatal szerint márciusban a bruttó átlagkereset 298 300 forint volt, így a nettó átlagkereset 198 400 forintot tett ki családi adókedvezmények nélkül, míg a kedvezményt figyelembe véve 206 300 forint volt.
A növekedésre a minimálbér és a garantált bérminimum 15, illetve 25 százalékos emelése, a költségvetési szféra egyes területeit, továbbá az állami közszolgáltató cégek dolgozóit érintő keresetrendezések voltak hatással.
A statisztikai hivatal adataiból az is kiderül, hogy a márciusban alkalmazásban állók száma 88 ezerrel – 3,2 százalékkal – múlta felül az egy évvel korábbit, ebből a versenyszférában 68 ezres volt az emelkedés, ami 3,5 százalékosnak felel meg. A közfoglalkoztatottak száma egy hónap alatt 31 ezerrel esett márciusra, de 133 ezres számuk csak 20 ezerrel alacsonyabb az egy évvel korábbinál, amikor havi 18 ezres volt a havi létszámcsökkenés.
Horváth András, a Takarékbank elemzője szerint a bruttó bérek 12,8 százalékos növekedése meghaladta a várakozásokat. Jelezte: a nettó bérek szintén 12,8 százalékkal emelkedtek, így a reálbér-növekedés 9,8 százalék volt. – Regionális összehasonlításban a magyar bérek továbbra is a középmezőny végén tartózkodnak, de ez a hátrány az idén már látható, és a következő években is kitartó bérdinamikával jelentősen csökkenthető – magyarázta a szakértő.
Ahol viszont ennél is jelentősebb korrekcióra volna szükség – és kormányzati beavatkozással orvosolható –, az a bruttó béreket terhelő munkavállalói elvonások szintje, amelyek európai összevetésben Magyarországon igen magasak. A nettó bérek ugyanis a bruttó bérek 66,5 százalékát teszik ki. Horváth András szerint, ha a kormányzati kommunikáció-ban többször elhangzott és mindenki által támogatott 9 százalékos személyi jövedelemadó-kulcsot bevezetnék, akkor a magyar nettó bérhányad 72,5 százalékra emelkedne.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője a távirati irodának pedig a többi között azt jelezte, hogy a bérek a lakossági fogyasztást, ezen belül a kiskereskedelmet és a szolgáltatások piacát élénkítheti.
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szerint a kormány az év további részében is erőteljes növekedésre, a bérek jelentős emelkedésére számít. Hangsúlyozta: a reálkeresetek emelkedését nagymértékben segítette, hogy mind a verseny-, mind pedig a közszférában gyorsult a bruttó és a nettó keresetek növekedése, ami alapvetően a minimálbér és a garantált bérminimum tavaly novemberi – hatéves bérmegállapodásban foglalt – emelésének és a munkáltatói adócsökkentéseknek köszönhető.
Hozzátette: minden ágazatot érintett a béremelkedés.