Kétliteres dízel BMW 3-as: a használt piacon egy-két éve még úgy vitték az ilyen gépkocsikat, mint a cukrot, függetlenül attól, hogy kik, hány évig és mire használták azelőtt Németországban. Rövid idő alatt nagyot fordult a világ, a használt piacon ma már hátrány a gázolajos motor, újonnan pedig, a legutóbbi európai statisztika szerint, jelentősen csökkent az érdeklődés a technológia iránt.
A VW dízelbotrányának a hatása megrengette a piacokat: egyre több nagyváros jelentette be, hogy korlátozza vagy a belátható jövőben kitiltja területéről az öngyulladós motorokat. Nagy csapás ez az európai autógyártóknak, mert távlati terveikben még sokáig ott szerepelt az olajüzem, mint a kisebb fogyasztás, kisebb CO2-kibocsátás révén a nemzetközi klímaegyezmények kívánalmai teljesítésének a letéteményese.
Valószínűleg a BMW magyarországi gyárában sem állítanak elő majd sok dízelmotort, különösen azután, hogy a bajor ügyészség idén márciusban házkutatást tartott a cég németországi és ausztriai telephelyein, és ami után a gyártó 11 400 dízelmotoros gépkocsi visszahívásáról döntött.
A bajor vezetők a debreceni beruházás bejelentésekor azt hangsúlyozták, hogy „az új gyáregységük már képes lesz egyazon soron mind hagyományos belső égésű, mind elektromotorral ellátott járművek előállítására”. A gyár helyszínének kinézett terület a jövő év második felére kerül a BMW tulajdonába, és azután további 3-4 évre lesz szükség, hogy megkezdődhessen a sorozatgyártás. A német autógyártó szerint 2023 körül kezdődhet a termelés.
De milyen személygépkocsik gördülhetnek majd le itt a szerelősorokról? A BMW nyilvános stratégiája szerint 2025-ig 25, részben vagy teljesen elektromos modellt dobnak piacra, ebből 13 hibrid, 12 pedig teljesen elektromos autó lesz. A 2-es, 3-as, 5-ös, 7-es és X5-ös sorozatú BMW-ből már jelenleg is elérhető hibrid változat, akár ezek közül is gyárthatja valamelyiket a BMW Debrecenben.
A BMW Group 2004 óta van jelen Magyarországon saját képviseleti irodával. A vállalat hosszú évek óta ápol kiváló kapcsolatot azzal a magyar beszállítói körrel, amelytől tavaly 1,4 milliárd euró értékben szerzett be különböző alkatrészeket és rendelt szolgáltatásokat. Ezt a hálózatot az elmúlt években következetesen „láthatatlan gyárnak” nevezték.
A kapcsolat ezekkel a cégekkel természetesen megmarad, hiszen a debreceni döntés mellett szólt az is, hogy a beszállítói kör egy része ebben az országrészben található, például az az 1993-ban alapított békéscsabai Csaba Metál Zrt., ahol egyebek között a BMW i3-as elektromos autójához gyártanak alumínium váltóházat
. A cég 2013-ban összesen 190 ezer darabra kapott megrendelést, ezt a mennyiséget a tervek szerint hét év alatt kell legyártaniuk. A BMW egy másik hazai beszállítója a német tulajdonú egri ZF Lenksysteme Hungária Kft., amely kormányzástechnikai berendezéseket és más alkatrészeket készít személy- és haszonjárművekbe.
Müncheni dízelpápa Szolnokról
Emlékszik-e még a kedves olvasó, milyen dízelmotorok dolgoztak a személyautók orrában a 70-es, 80-as években? Olcsón fenntartható, igénytelen, „elpusztíthatatlan” darabok voltak, de lusták, zajosak, és az alapjáratukba beleremegett az egész kasztni. Olajkályhának csúfolták őket, és taxikban, vállalati gépkocsikban meg zöldséges kombikban fordultak elő nagyobb számban. A 90-es években azonban a technológiai fejlesztéseknek köszönhetően a dízel ledolgozta a hátrányát a benzinesekkel szemben: a közvetlen befecskendezés, a közös nyomócsöves technológia széles körben elérhetővé tette a takarékos, ugyanakkor dinamikus és sima járású motorok gyártását. A legnagyobb hatást azonban alighanem éppen a BMW dízelmotor-forradalma gyakorolta a kontinens autógyártására, és ebben meghatározó szerepe volt a magyar származású Anisits Ferencnek.
A Szolnokról induló, az országból a hatvanas években politikai okokból távozó járműfejlesztő mérnök 1980-ban kezdte meg működését a bajorok motortervező csapatában. A három német prémiumgyártó közül a bajor kék-fehérek azzal tűntek ki, hogy mindvégig sportos karakterű autókat gyártottak, amelyektől mi sem állt távolabb, mint a lusta, hangos dízelmotor. Anisitsnek nemcsak motortervezőként kellett forradalmat csinálni, hanem a bajor cég menedzsmentjével is el kellett fogadtatni, hogy ez a technológia megfelel a számukra is. Az áttörést az hozta el, hogy az 1988-as nürburgringi 24 órás versenyen a BMW gázolajüzemű autója győzött, illetve elkészült a világ első nyolchengeres közvetlen befecskendezésű dízelhajtóműve. Az ezredfordulóig a BMW sikermodelljei a dízelmotorosok lettek, Anisits irányításával 15 hajtóművet építettek, amelyek közül több elnyerte a világ legjobbjának ítélt díjat, a „motorok Oscarját”. Nem csoda, hogy csak úgy emlegették, mint a „dízelpápát”.