– Bármit visznek, ami jól eladható – jellemezte a helyzetet Boross Norbert, az Elmű–ÉMÁSZ kommunikációs igazgatója. Mint részletezte: elsősorban a réz alkatrészeket lopják, hiszen a nyersanyag világpiaci ára egyre kúszik felfelé, de az alumínium is kelendő. A lopások és rongálások évente százmillió forintos nagyságrendben terhelik a társaságcsoportot.
– Gyakran a lopás egy öt centiméteres rézhengerre korlátozódik, de úgy, hogy az azt rejtő, milliós értékű berendezést összetörik. Lámpaoszlopok ajtaját is sokszor tulajdonítják el a színesfémtolvajok két pofa sör áráért, pedig valakit emiatt agyoncsaphat az áram – részletezte Boross Norbert. Hozzátette, hogy a tapasztalat szerint profi szervezetek szakosodtak a fémek eltulajdonítására. Elmondta azt is, hogy mióta származási irat nélkül nem vásárolhat színesfémet a kereskedő, javulás következett be ezen a téren. Mostanában viszont a határellenőrzés hiánya miatt a lopott fémek gyorsan elhagyják az országot, és beolvasztva, tömbben érkeznek vissza hazánkba. Boross szerint az értékesítés megakadályozása a rendőrséggel együttműködve reális cél, de a lopások és rongálások megállítása nem.
Mégis ez utóbbiban bíznak más szolgáltatók. Az EDF Démász szolgáltatási területén, különösen Szegeden főként a vezeték- és a kábellopás, a transzformátorok rongálása és a transzformátorolaj lopása jellemző – közölte a társaság, hozzátéve, hogy még nem történt baleset a fémtolvajok miatt. A szolgáltatónál ugyanakkor az elmúlt években fokozatosan csökkent a szándékos hálózati károk helyreállítási költsége, mert az erősen veszélyeztetett hálózati berendezéseiket riasztóval látták el. Így már több esetben sikerült megzavarni az elkövetőket, illetve hathatós segítséget nyújtani a rendőrségnek a felderítésben.
Míg az E.On hálózatán 2010-ben még 381 darab transzformátorrongálást regisztrált, addig tavaly már csak 15 esetben történt ilyen. A cég tájékoztatása szerint a legnagyobb problémát az oszlopokon elhelyezett gépek okozzák, mivel ezeket a tolvajok lelökik a magasból és a helyszínen kiszerelik belőle az értékes fémeket, vagy leeresztik az olajat. Mindkét esetben a gép cseréje szükséges, melynek költsége meghaladja a több millió forintot. Ma már lopásjelző készülékek felügyelik a transzformátorok épségét. Ezek észlelik, ha megszűnik a feszültség, vagy ha valaki lecsavarná az olajleeresztő fedelet. Az eseményről azonnal értesül az E.On üzemirányító központja és a biztonságtechnikai cég is, majd a rendőrséggel közösen a helyszínre vonulnak. A rendszernek köszönhetően több tettenérés is volt az évek folyamán.
Magyarország nagyfeszültségű távvezeték-hálózata valamivel kevésbé veszélyeztetett: talán a tolvajok is tudják, hogy egy 400 kilovoltos távvezetéktől négy méterre is halálos áramütés érheti az embert. Az ország villamos energetikai rendszerét irányító Mavir Zrt. úgy tájékoztatta lapunkat, hogy az elmúlt években csupán néhány kisebb (50 ezer forint alatti) értékű lopás történt az 5000 kilométer hosszúságú távvezeték-hálózatukon. Ezekben az esetekben az ismeretlen elkövetők jellemzően a vasoszlopok tartószerkezeteinek egyes elemeit, például az összekötő vasakat tulajdonították el. A társaság folyamatosan ellenőrzi az oszlopokat és pótolja a hiányzó elemeket. Az energiaellátás nem került veszélybe ezek miatt, de a Mavir felhívta a figyelmet arra, hogy a tartóoszlopok szerkezete olyannyira meggyengülhet egy-egy elem hiánya miatt, hogy akár ki is dőlhet. Ennek következtében teljes országrészek maradhatnak áram nélkül.
Előfordul, hogy a Mavir vagyonőröket kénytelen alkalmazni. A szélsőséges időjárási viszonyok miatt a távvezeték-hálózatunk egy része megsérült 2013 márciusában és 2014 decemberében is. A helyreállításig a kidőlt vasoszlopok és vezetékek helyszíni védelmét sikerült biztosítani, így akkor legalább lopáskár nem keletkezett.