A migráció azon országok pénzügyi lehetőségeit is próbára teszi, amelyek a világ leggazdagabb államai közé tartoznak. Ide sorolható például Ausztria és Németország. A menekültügyi költségek forintban mérve több száz-, akár ezermilliárdos terhet is jelentenek. Ezért mondta azt Orbán Viktor kormányfő több alkalommal: vagy nyugdíjat emelünk, vagy a migránsokra költjük a pénzt; vagy családtámogatás van, vagy bevándorlópolitika van – mindent egyszerre nem lehet megvalósítani.
Magyarország nem tartozik a leggazdagabb országok közé, így korántsem mindegy, hogy mire mennyit fordít. Hazánkban ráadásul kiemelt terület a családok segítése. Ha megnézzük a számokat, akkor azt látjuk, hogy 2010 és 2018 között kétszeresére nőtt a családtámogatások összege: 2010-ben 960 milliárd forint szerepelt a költségvetésben erre a célra, idén ez megközelíti a kétezermilliárd forintot.
Ennek köszönhetően nyílt arra mód, hogy január 1-jétől a várandósság harmadik hónapjától az első gyermek esetében felfüggesszék a diákhitel-tartozás törlesztését, a második gyermek esetében elengedjék a tartozás felét, a harmadiknál pedig a teljes összeget. A lakáscélú jelzáloghitellel rendelkezők terheit is mérsékelik, ennek érdekében egy-egymillió forintot elengednek a családok tartozásából harmadik és további gyerekek vállalása esetén. Szintén kedvező, hogy a diplomásgyedet egy helyett két évig lehet igénybe venni. Ez átlagosan 1,2 millió forintos támogatást jelent az érintett családoknak.
A bevándorláspárti ellenzék hatalomra jutása drámai következményekkel járna
Fotós: Éberling András
Idesorolható az újabb bölcsődefejlesztési program, amely elsősorban a közép-magyarországi régiót érinti, mintegy ötmilliárd forint értékben. Az állam megtehette azt is, hogy két családtámogatási formával segítse a külföldön született magyar gyermekek szüleit. Ennek köszönhetően azok is igénybe tudják venni a 64 125 forintos egyszeri anyasági támogatást, akiknek nem hazánkban születik magyar állampolgárságú gyermekük. Emellett a babakötvényt is jegyezhetik a jövőben.
És akkor még nem beszéltünk a családi otthonteremtési kedvezményről (csok), amelyet eddig 68 ezer család, azaz 280 ezer ember tudott igénybe venni, 189 milliárd forint összegben. A támogatási keret pedig felülről nyitott, ez azt jelenti, hogy az minden jogosultnak elérhető lesz a jövőben is.
Megváltozhatnak a mindennapok, költséges a migráció
Fotós: Kurucz Árpád
A kormány tehát joggal tart attól, hogy ha Magyarországra rákényszerítik a betelepítést, az jelentős anyagi teherrel jár. Százezer migráns esetében legkevesebb 450 milliárd forinttal, ha a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet számítását vesszük alapul. A tét tehát nem kicsi, jól tudják ezt tőlünk nyugatabbra is, bármennyire próbálják ezt egyesek eltitkolni.
Tény: Bajorország évente több pénzt költ menekültügyre, bevándorlásra és integrációra, mint amennyit a gazdaság, a környezetvédelem és az egészségügy állami költségvetésére ad. Sőt, még a világ egyik legfejlettebb és leggazdagabb jóléti államának tartott Svédországnak is kezd elviselhetetlen terhet jelenteni az évente odaérkező 100 ezer fős migránstömeg. Körükben óriási a munkanélküliség, emiatt az összeomlás szélére került a szociális ellátórendszer.
A 888.hu a minap idézte azt a nyilatkozatot, amelyet a Svenska Dagbladet lapnak tett Urban Hansson Brusewitz, a gazdaságkutató intézet vezetője. Elmondta, hogy a tömeges bevándorlás és a jelentős népességnövekedés miatt az országos önkormányzatok kénytelenek növelni a helyi adókat. Veszélybe került a szociális ellátások és szolgáltatások megszokott minőségének fenntartása.
Brüsszelben is tudják, hogy komoly a helyzet, nem véletlenül merült fel, hogy csoportosítsanak át összegeket a közösségi agrártámogatások és a kohéziós alap forrásaiból a migrációs nyomás kezelésére. Ez szintén kedvezőtlenül érintené hazánkat, amely a határvédelmi kerítésre is rengeteg pénzt fordított. Az unió pedig egyelőre ennek még a felét sem hajlandó megtéríteni. A kormány azzal érvel, hogy az európai állampolgárok biztonságát a magyar rendőrök és katonák is megteremtik, ezt pedig az adófizetők finanszírozzák. A határvédelem két év alatt összességében 800 millió euróba – mintegy 270 milliárd forintba – került.
