Valóban lassabban forrhat fel mostanában a teavíz, de ennek nincs köze a földgáz fűtőértékéhez, annál inkább a téli, alacsony hőmérséklethez – olvasható a Tigáz tájékoztatásában. Míg a felmelegítendő csapvíz nyáron 15 Celsius-fokos, télen ennél nagyjából tíz fokkal hidegebb, ráadásul a gázláng nemcsak az edényt, hanem annak környezetét is melegíti; a tűzhely fémelemei is jóval hűvösebbek télen. A gáz elégetéséből származó energia tehát nem teljes mértékben a víz melegítésére hasznosul. A fenti példa alapján télen tíz százalékkal több energia szükséges a víz felmelegítéséhez a társaság számítása szerint. Így ha a gáz fűtőértéke közel azonos, ugyanaz a forró tea télen tíz százalékkal többe kerül, mint nyáron.
Márpedig a gáz fűtőértékének közel azonosnak kell lennie, tekintettel arra, hogy a gázértékesítők csak szabványban meghatározott minőségű, szagosított gázt szolgáltathatnak. Az viszont igaz, hogy az eltérő forrásból – termelésből, föld alatti gáztárolóból vagy importból – származó földgáz összetétele, ezért fűtőértéke is eltérhet. Sőt, az ugyanazon forrásból származó földgáz összetétele időben is változik. Ugyanakkor ezek az eltérések nem haladhatják meg a minőségi szabvány által megengedett mértéket, ami ±5 százalék lehet. A szolgáltató emiatt számol el a fogyasztóval energiafelhasználás (megajoule), nem pedig térfogat (köbméter) alapján, így a kisebb fűtőérték nem indokolhatja a fogyasztó magasabb számláját. Tehát a felhasznált energiamennyiség nem változik, hiába kell elhasználni egy liter víz felforralásához a korábbinál több földgázt.
A 40-75 bar nyomású, 5784 kilométernyi országos vezetékrendszer mintegy négyszáz pontján folyamatos a földgáz mennyiségének és minőségének automatikus mérése. A rendszerbe manipulációs szándékkal beavatkozni műszakilag és anyagilag is komoly kihívást jelentene valamennyi gázipari szereplőnek; a termelőknek, a földgázszállítónak, valamint az elosztó- és szolgáltató társaságoknak is. A földgáz „hígítása”, azaz más gázzal történő keverése ráadásul veszélyes, ha például egyszerű levegőt adnának hozzá, az robbanó elegyet képezne.
A szagosításra biztonsági okokból van szükség; a földgáz színtelen és szagtalan, ezért nem vennénk észre a szivárgását, ellenben a jól ismert „gázszag” segít az egészségkárosító vagy robbanásos balesetek megelőzésében. A gáz úgynevezett merkaptán-származékokkal való keverését az FGSZ Földgázszállító Zrt. végzi, mielőtt továbbadná a kereskedőknek. A szagosító anyag térfogata lényegesen kisebb a földgáz térfogatának ezrelékénél, ilyen csekély koncentrációban az összetevők a fűtőértéket elhanyagolható mértékben befolyásolják.