Az ingatlanpiaci portál összesítése szerint a körülbelül 150 ezer adásvétel 2,2 százalékos éves növekedést jelent, míg 2016-ban 9 százalékos volt a bővülés. Az áremelkedés viszont csak a fővárosban mérséklődött, de ott is elérte a 15 százalékot a tavaly előtti 25 százalék után. 2017-ben így átlagosan 415 ezer forintot ért egy budapesti lakásnégyzetméter, miközben a megyeszékhelyeken csak fele ennyit, átlagosan csak 205 ezer forintot, a vidéki városokban pedig 147 ezer forintot kellett a lakások négyzetméteréért fizetni. A vidéki drágulás mértéke azonban fölzárkózott a fővárosihoz: a megyeszékhelyeken a tavaly előtti 11 százalék után tavaly elérte a 13 százalékot, a kisebb vidéki városokban pedig 6 százalékról 7 százalékra emelkedett.
A lakásárak lélektani határa az ingatlan.com szerint Budapesten 30 millió forint, mivel a vásárlók háromnegyede ennél olcsóbbat keres, illetve a tavaly eladott használt lakóingatlanok 80 százaléka ennél kevesebbért talált vevőre. Megjegyezték, hogy a kínálatukban szereplő fővárosi ingatlanok 57 százaléka ebben a hónapban 30 millió forintnál drágább, a kínálat tehát nem kedvez a vásárlók többségének. A lélektani összeghatár ugyanakkor vidéken jóval alacsonyabb: a megyeszékhelyeken 15,5 millió forint, a vidéki városokban 14,5 millió forint, a községekben 7 millió forint volt – tették hozzá.
Az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője szerint a lakáspiaci lendület mérséklődéséből még nem következik az árak csökkenése, de a vevők alkupozíciója javulhat. Balogh László az áremelkedési ütem további mérséklődésére számít – olvasható a közleményben.