Júniusi előrejelzéséhez képest több szempontból is felülvizsgálta eddigi előrejelzéseit a Magyar Nemzeti Bank (MNB), ezek közül is a legfontosabb, hogy a nyári prognózishoz képest mérsékeltebb inflációt várnak – mondta tegnap az MNB legújabb negyedéves inflációs jelentésének bemutatásakor Balatoni András, a jegybank szakértője.
A jelentés alapján a korábban vártnál alacsonyabb lehet az infláció, 2017-re 2,4 százalékos, jövőre 2,5 százalékos, 2019-ben 2,9 százalékos pénzromlást prognosztizálnak, vagyis csak ekkor közelíti meg a ráta az MNB 3 százalékos középtávú célját.
Az okok között Balatoni András egyrészről a nemzetközi árszínvonalat, és az ebből keletkező mérsékeltebb importált inflációt emelte ki, másrészt új felhajtótényezőként a nemzetközi piacokon a tejárak alakulását említette.
Az MNB idén 3,6 százalékos, jövőre 3,7 százalékos, 2019-ben pedig 3,2 százalékos bővülést vár a gazdaságban. Ezek az általános piaci szórásnak megfelelő, a kormányzati előrejelzéstől azonban elmaradó számítások.
Ezzel együtt elképzelhetőnek tartják a jegybankban, hogy az olyan jelentős beruházások, mint amilyenek a Mercedes, a Samsung vagy a Mol részéről várhatók, áttételesen nagyobb gazdasági bővülést is előidézhetnek.
Az idén az MNB szakértői szerint enyhén mérsékli a növekedést a munkanaphatás, a mezőgazdaság alacsonyabb teljesítménye és az ipari termelés befolyása. Balatoni elmondta: eddig az emelkedő bérek mellett beigazolódott az MNB várakozása, a lakosság fogyasztása a rendelkezésre álló jövedelemhez képest stabil marad, a lakossági beruházások pedig felgyorsulnak.
A jegybank számításai alapján jövőre és 2019-ben az államháztartás hiánycélja külön intézkedések nélkül is teljesíthető, mozgástér is marad, így az MNB is valószínűsíti a további járulékcsökkentést.
Idén az eredményszemléletű hiány alacsony marad, a tervezett 2,4 százaléknál alacsonyabb, akár 1,6-1,8 százalék körüli is lehet.
Összességében a lehetséges forgatókönyveiben a jegybank egyrészről azzal számol, hogy az infláció a vártnál alacsonyabb lehet, elsősorban a külső tényezők hatására, miközben a gazdasági növekedés meghaladhatja a korábbi előrejelzésekben foglaltakat.