A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű fejlesztések azt jelentik, hogy a listán szereplők a beruházás lebonyolítása során egyszerűbb, gyorsabb hatósági elbírálásban részesülhetnek. Emellett a felsorolt fejlesztések esetében nagyobb a valószínűsége a megvalósulásnak. A gyorsforgalmiút-fejlesztések esetében, miként a kormányzat számos alkalommal hangsúlyozta, a cél a megyeszékhelyek és a határátkelők kétszer két sávos elérése.
A mostani listában az utóbbiak közül szerepel az M6-os autópálya Bóly–Ivándárda, országhatár közötti szakasza, az M3-as gyorsforgalmi út Vásárosnamény és Beregdaróc, országhatár közötti rész előkészítése, a 14-es főút Vámosszabadi és a szlovák határ közti bővítése, valamint az M8-as Körmend és a határ közti szakasza megépítése.
A megyeszékhelyek megközelítését segítő fejlesztések közé sorolták az M7-es autópályát Zalaegerszeggel összekötő M76-ost, amely korábban gyorsútként szerepelt, most autóút lett, és kiindulópontként bekerült a holládi csomópont is. Szintén gyorsút lett volna az R11-es, amely Esztergom és az M1-es autópálya közötti szakaszának fejlesztését tartalmazta. (A módosítás után majd M100-asnak nevezik.) Ugyancsak autóútként épül meg Kaposvár gyorsforgalmi kapcsolata az M7-es és a somogyi megyeközpont között.
A 2010-es kormányváltás előtt nem fejlesztették az M4-est, helyette az M3-as–M35-ös, illetve az M5-ös–M43-as kerülőutak vezettek – volna – Erdély irányába. A kiemelt fejlesztések között most ott vannak mind a Budapest–Cegléd, mind a Cegléd–Törökszentmiklós (ez Szolnok északi elkerülője egy Tisza-híddal), mind a Törökszentmiklós és Berettyóújfalu közti szakaszok is. A Berettyóújfalu és Nagykereki (határátkelő) szakasz építése, mint ismert, már zajlik.
Fontos fejlesztések a fővárost elkerülő kelet–nyugati és észak–déli közlekedési folyosók. Ezek közül kiemelkedik az M8-as autóútnak az M7-es autópálya és Dunaújváros, valamint Dunavecse és Kecskemét (észak) közötti szakasza előkészítése. Ennek az útnak a jelentősége, hogy a nyugati határszéltől indulva, átkelve a Dunán, Kecskemét és Lajosmizse között csatlakozik az M44-es gyorsforgalmi úthoz, amelynek segítségével a keleti országhatárig vezet.
Ugyancsak elkerüli a fővárost a nagy ívű gyorsforgalmi gyűrű, amely a Debrecen és Szeged közötti 2×2 sávos közúti kapcsolat kiépítésével indul, része egy autópályahíd Mohácsnál, és kapcsolódik Pécshez. Az észak–déli folyosók közül megemlíthetjük Kelet-Magyarország tengelyét, amely a minap átadott M35-ös szakasz révén lehetővé teszi gyorsforgalmi úton a Kassa–Debrecen–Nagyvárad útvonal használatát, amennyiben elkészülnek a jelenleg is épülő M30-as és M4-es szakaszok.
A célok között szerepel a megyeközpontok új, korszerű intermodális közlekedési csomópontjainak a kialakítása. Ennek az a lényege, hogy a vasútállomások mellé, közvetlen közelébe költöztetik a buszpályaudvarokat. Ezzel az átszállásokat kívánják megkönnyíteni, valamint felszámolni azt a helyzetet, hogy párhuzamos útvonalakon közlekedjenek állami támogatással működő közösségi rendszerek.
A vasúthálózat történelmi okokból úgy alakult ki, hogy az állomások általában távol vannak a városok központjától, míg a buszmegállók kényelmesen megközelíthető helyre kerültek. Az intermodális központokban a helyi, helyközi buszokról kényelmesen átszállhatnak az intercitykre az utasok. Az emlegetett kormányrendelet most felsorolja azokat a városokat, ahol intermodális központot építenek, ezek Debrecen, Kecskemét, Miskolc, Kaposvár, Nyíregyháza, Székesfehérvár, Tatabánya (Bicske), Eger, Dunaújváros, Zalaegerszeg, Győr, Salgótarján, és bár nem megyeszékhely, de bevonták e körbe Kőszeget is.