A kormány stratégiai partnereinek sorában immár a nyolcvanadik a Tungsram-csoport. A megállapodásról szóló dokumentumot Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, valamint Jörg Bauer, a társaság elnök-vezérigazgatója írta alá hétfőn, az újpesti cégközpontban.
A tárcavezető az alkalomból tartott beszédében hangsúlyozta, hogy a magyar központú multinacionális vállalat fejlesztése egyértelműen a magyar nemzetgazdaság érdeke. A versenyképesség további erősítésében már csak azért is fontos szereppel bír a Tungsram, mert a harmadik legnagyobb magyar tulajdonú vállalatként a termékeinek több mint 95 százalékát exportra gyártja.
A miniszter szavai szerint a belföldön öt telephelyen – Budapesten, Nagykanizsán, Hajdúböszörményben, Zalaegerszegen és Kisvárdán – működő cégcsoport sikere más vállalatok eredményességét is maga után vonja, hiszen a Tungsram 1500 beszállítója közül 670 magyarországi kis- és középvállalat (kkv).
A megállapodás egyik elemeként ezért a kormány segíti a beszállítói hálózatban működő kkv-kat. A szerződéssel a magyar ipari hagyományok megtartása mellett tettek hitet, magyar munkahelyeket védtek meg, újak létrehozását tették lehetővé és új globális piaci szereplő sikere mellett köteleződött el a kormány – jelentette ki Szijjártó Péter.
Munkahelyteremtés és versenyképesség
A 2012 óta megkötött stratégiai megállapodások 22 ezer új munkahelyet eredményeztek ez idáig, összesen 180 ezer dolgozót foglalkoztatnak a vállalatok Magyarországon. A cégek közül hatvan termelő, 18 szolgáltató és egy pénzügyi vállalat, a Tungsram a hetedik magyar tulajdonú. A csoport tevékenységi területén, az elektronikai iparban 145 ezren dolgoznak, a szektor a tavalyi év első tíz hónapjában 9 százalékos növekedést produkált, 4200 milliárd forint termelési érték előállításával.
A Tungsramról szólva a miniszter elmondta: mivel a cég a technológiai újításoknak kitett iparágban működik, kemény nemzetközi versenyben kell megvédenie és fejlesztenie pozícióit – emelte ki a tárcavezető, felidézve, hogy a magyar állam korábban is a Tungsram mellé állt, amikor az Eximbank jelentős hitelt nyújtott a társaság számára a hazai és nemzetközi versenyképességének fejlesztéséhez.
A miniszter a magyar vállalatok tavalyi kiemelkedő teljesítményéről szólva elmondta, hogy az előrejelzések szerint a számok a 2017-es, 100 milliárd euró feletti exporteredményt is felülmúlják. Az átalakított beruházásösztönző rendszerrel 98 nagyberuházás 1380 milliárd forint értékben valósult meg az országban, ezekhez a kormány 135 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást nyújtott. Hangsúlyozta: négy év alatt 60 százalékkal nőtt a magyarországi beruházások értéke, és 2019-ben is hasonló eredmények várhatók.
Irányvonalak
A kormány immár nyolcvan stratégiai partnere között a leginnovatívabb iparágak képviselőit találjuk. A gyógyszeripar területén a Richter Gedeon, az Egis, a Teva, a Sanofi-Aventis (korábban Chinoin) és a GlaxoSmithKline is partner, de higiéniai, illetve vegyipari szereplők is vannak a felsorolásban. Ilyenek a Procter&Gamble, a BorsodChem vagy a Henkel. Nagy számban sorakoznak fel az informatikai és a távközlési cégek: a Microsoft, az IBM, az SAP, az Ericsson, az Oracle, az Epam, a Hewlett-Packard, a Magyar Telekom, a Telenor, a Samsung és a Huawei is a kormány stratégiai partnere mások mellett. Az energetikai szereplők között megtalálható a General Electric, a Veolia, az Exxon, a Ganz és a Siemens is. Utóbbi a robotika területét is érinti, a szektor egyik legnagyobb vállalata, a Festo szintén partnere a kormánynak. Statégiai fontosságú, egyben innovatív iparág az élelmiszeripar is, a kormány partnerei ebből a körből a Coca-Cola, a Bonafarm, a Magyar Cukor és az Agrana Juice, a Kőröstej és az Alföldi Tej, valamint az Unilever, amely az élelmiszereken kívül más háztartási fogyasztási cikkeket is gyárt és forgalmaz.
Szerepet kap a hazai beszállítói lánc
A járműipar hazai szereplői is szép számmal képviseltetik magukat a kormánnyal stratégiai megállapodást kötött vállalatok között. Mindhárom magyar autógyár bekerült ebbe a körbe, így a Győrött megtelepedett Audi Hungária, a Kecskeméten Mercedes gépkocsikat előállító Daimler és az esztergomi Magyar Suzuki.
Nemcsak a fenti gyárakba szállítanak autógumikat, hanem Európába is exportálnak a nálunk megtelepedett abroncsgyártók, mint a Hankook Tire Magyarország, a Continental vagy a Bridgestone Tatabánya. Részben éppen a magyarországi gyárak kiszolgálása érdekében telepedtek meg az első körös (TIER 1-es) alkatrészgyártók, mint a Bosch-csoport, a DELPHI-cégcsoport, a Denso, a fékeket előállító ZF Hungária vagy a légzsákok beszállítója, a Takata.
A kormányzat stratégai partnerei között az autóipari szereplők mellett megtaláljuk a vasúti járműgyártókat is. A Stadler Rail-csoport Szolnokon üzemeltet alumínium kocsiszekrényeket és forgóvázakat előállító gyárat, a patinás magyar Ganz Gépgyár Holding termékei ugyancsak a kötött pályás vasúti, városi közlekedéshez kötődnek.
A magyar vasúti járműgyártók fontos partnere a Knorr-Bremse Fékrendszerek, illetve a Knorr-Bremse Vasúti Jármű Rendszerek Hungária. A legnagyobb magyar és egyik legjelentősebb közép-európai közúti szállítási vállalkozás a Waberer’s International Zrt.
A stratégiai megállapodások eredményeként a fenti gyártók folyamatosan növelték magyarországi befektetéseiket, fejlesztették üzemeiket, növelték az alkalmazottaik számát. Jó példa erre az Audi, amely kezdetben motorgyártással foglalkozott, majd jármű-összeszerelést végzett, míg mára autógyárat is működtet.
A Mercedes most építi második gyárát Kecskeméten. A nálunk letelepedett gyártók és alkatrészgyártók számos hazai kis- és középvállalkozással állnak kapcsolatban, amelyek ennek a tevékenységnek a révén modernizálják termelésüket és bekapcsolódnak a K+F tevékenységbe.
Hozzáadott értékek és bérfejlesztés
– A stratégiai megállapodások célja az volt – és most is az –, hogy az országban a magasabb hozzáadott értéket előállító termelőcégeket gyökereztessük meg – mondta a Magyar Időknek Boros Imre közgazdász, volt miniszter. Elmondása szerint a stratégiai megállapodások jelentős szerepet játszottak abban, hogy 2010 után stabilizálódtak a munkahelyek, mostanra pedig ezek a vállalatok jelentős bérfejlesztést hajtanak végre, például csak a Mercedes két év alatt több mint harmadával emeli a fizetéseket.
Boros szerint a kormányváltáskor mérlegelni kellett, hogy melyek azok a cégek, amik értéket jelentenek, és melyek azok, amelyeknek a távozását is gond nélkül elviselné az ország. Az előbbiek közül is fontosak azok a vállalatok, amelyek stratégiai partnerséget kötöttek az állammal, mivel ezek nemcsak a hagyományos összeszerelő munkát, hanem ennél jóval magasabb hozzáadott értéket jelentő termelést végeztetnek a magyar munkavállalókkal – mondta Boros.
Elmondása szerint ezek a cégek jelentős szerepet játszanak abban, hogy az exportunk immár masszívan fedezi az importot, az ország a fizetési mérlegünk alapján nettó kihelyezőnek számít.
Könnyebben juthatnak a magyar cégek Kínába
A magyar állam számos stratégiai partnere közül kitűnik a Bank of China (BOC) mint az egyetlen pénzpiaci szereplő. Az „elit klubhoz” 73.-ként csatlakozott intézmény azonban a banki mezőnyt nézve is különleges, jelenlétének többrétű jelentősége van a nemzetgazdaság szempontjából. A BOC állami tulajdonú intézmény, amely a magyar–kínai kétoldalú kapcsolatok megerősödése nyomán jelent meg a hazai piacon. Jelentős szerepet játszik abban, hogy 2015-ben beindított elszámolási rendszerével közvetlen elérhetőséget biztosítson a magyar vállalatoknak is a kínai piachoz és fordítva.
A szorosabbra fonódó politikai kapcsolatok mellett a kínai piacot a kormányzat gazdaságilag is kiemelt fontosságúnak tekinti. Többek között a BOC által sikerült több fordulóban államkötvényt értékesíteni Kína offshore, illetve azt megelőzően zárt belpiacán is, ráadásul a magyar állam volt az első, amely a hosszas előkészítést követően mindkét terepen meg tudott jelenni. A kibocsátások jelenleg nem tekinthetők a magyar gazdaság egészére nézve jelentős összegeknek, viszont fontos, hogy nyitva maradjanak ezek a pénzbevonási lehetőségek, amennyiben valamilyen okból – például egy gazdasági válság miatt – elérhetetlenné válnának hagyományos nyugati piacaink. Idén nem tervezi az adósságkezelő, hogy további kötvénykibocsátást kezdeményezzen az ázsiai országban, de ennek a lehetősége a jövőre nézve elképzelhető.
Ahogy a tapasztalatok mutatják, a hazai felek – legyen szó állami döntéshozóról vagy cégvezetőről – gyakran nehezen tudnak kiigazodni kínai tárgyalópartnereiken. Sokan ebből arra következtetnek, hogy a kínai fél nem csak egy-egy beruházási lehetőséget mérlegel. Amennyiben befektet, ott az egész országot, a társadalmat, a politikai klímát is vizsgálja, mielőtt elkötelezné magát. Ez egyben lassítja is a folyamatot, így sokat kellett várni több kínai befektetésre is, amelyekről már évek óta zajlanak a tárgyalások.
A BOC jelenléte az országban számos újabb kezdeményezésnek lehet a jövőben az alapja. A pénzintézetnek fontos szerepe van a tervezett Budapest–Belgrád vasútvonal finanszírozásában, valamint az is gazdaságpolitikai cél, hogy a kínai cégek Magyarországon keresztül érhessék el az Európai Unió piacait.